Magyarország égi pártfogójára emlékeztek a katolikus hívők

Csütörtökön ünnepelte a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária mennybevételét. Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom—budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét.

Nagyboldogasszony úgynevezett kötelező ünnep: részt kell venni szentmisén Fotó: Kurucz Árpád

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata csütörtöki közleményében Nagyboldogasszony napjával kapcsolatban azt írta: az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus „röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe” édesanyja, Mária holttestét. Jeruzsálemben az V. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariae-nek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, és a VIII. századtól kezdve Assumptio bea­tae Mariae-nek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték. XII. Pius pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták. Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

– Szűz Mária a hívő ember prototípusa, az eszményi hívő, aki csendes kísérőként van jelen az egyház életében – mondta tegnap Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető tanára az M1-en. Kiemelte: Mária volt a legközelebb Jézushoz, egyrészt fizikailag, hiszen vele élt, másrészt a hi­tében, mert „maradéktalanul meg tudta azt valósítani”. Az egyház hite szerint a Megváltó Mária beleegyezésével érkezett a világra, és ezért „Isten különösképpen megáldotta és megóvta őt a személyes és az áteredő bűntől is”. Bűntelenségének következménye, hogy élete végén felvétetett a mennybe; erről szól a mai ünnep – magyarázta a tanár, aki Nagyboldogasszony napjának bibliai hátteréről elmondta: a katolikus templomokban ezen a napon azt a részt olvassák fel az evangéliumból, amikor Mária meglátogatja rokonát, Erzsébetet, és ő úgy köszönti, „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes.” Ebben a köszöntésben benne van, hogy Mária életét teljesen kitölti Isten kegyelme, ott nem marad hely emberi rossznak, emberi kicsinyességnek.

Nagyboldogasszony úgynevezett kötelező ünnep: részt kell venni szentmisén
Fotó: Kurucz Árpád

Mária kezdettől fogva „kíséri az egyház imáját”. „A rózsafüzért úgy imádkozzuk, mintha Mária fogná a kezünket […], máriás imádságot végzünk, amely mégis Jézusról szól” – fogalmazott. Mária csendes kísérőként volt jelen Jézus életében a születésétől a haláláig, és ugyanezzel a csendes, édes­anyai jelenléttel kíséri az egyház életét és a hívő ember imáit – mondta Gájer László. Felidézte: a Szűz Mária-kultusz ősidők óta jelen van Magyarország életében. Már a pogány magyaroknak fontos volt a nagyasszony tisztelete, és ennek a kultusznak megkeresztelt változata az, hogy Szűz Má­riát „elfogadtuk”. Az Érdy-kódex tanúsága szerint Szent István király udvarában már megtartották Nagyboldogasszony ünnepét – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: az első magyarországi székesegyházakat, a székesfehérvári koronázótemplomot, az esztergomi bazilikát, a váci és a győri székesegyházat mind a mennybe fölvitt Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.