Fotó: Kurucz Árpád
Mária kezdettől fogva „kíséri az egyház imáját”. „A rózsafüzért úgy imádkozzuk, mintha Mária fogná a kezünket […], máriás imádságot végzünk, amely mégis Jézusról szól” – fogalmazott. Mária csendes kísérőként volt jelen Jézus életében a születésétől a haláláig, és ugyanezzel a csendes, édesanyai jelenléttel kíséri az egyház életét és a hívő ember imáit – mondta Gájer László. Felidézte: a Szűz Mária-kultusz ősidők óta jelen van Magyarország életében. Már a pogány magyaroknak fontos volt a nagyasszony tisztelete, és ennek a kultusznak megkeresztelt változata az, hogy Szűz Máriát „elfogadtuk”. Az Érdy-kódex tanúsága szerint Szent István király udvarában már megtartották Nagyboldogasszony ünnepét – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: az első magyarországi székesegyházakat, a székesfehérvári koronázótemplomot, az esztergomi bazilikát, a váci és a győri székesegyházat mind a mennybe fölvitt Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.
Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!