Nem csak új erdőkre, a meglévők megújítására is szükség van

Ezermilliárd fára lenne szükség ahhoz, hogy a Föld népessége által 1900 óta megtermelt szén-dioxid nyolcvan százalékát megkössük és a globális felmelegedést visszaszorítsuk. Amíg a világ egyes részein — Indiában, Etiópiában, Ugandában vagy épp hazánkban — a kormány és a civilek facsemetéket ültetnek, Brazíliában, az Amazonas-medencében az őserdő mérete percenként három focipályányival csökken. A helyzetet tovább rontja, hogy a meglévő erdők egy része is rossz állapotban van.

Afrika több országában is tömegével ültetnek facsemetéket Fotó: Reuters

Egyetlen nap alatt a közelmúltban 350 millió, a nyár végéig pedig összesen négymilliárd facsemetét ültetett és ültet Etió­piában a helyi kormány.

A The Guar­dian összefoglalója szerint a fokozott beavatkozásra óriási szükség van: az elmúlt száz évben az erdőtakaró 35 százalékról négy százalékra esett az afrikai országban. Ahhoz, hogy a kormány terve sikerüljön, minden állampolgárnak legalább negyven facsemetét kellene ültetnie. Az ENSZ segítségével és a kormány támogatásával Ugandában is elkezdődött az erdők újratelepítése, a demográfiai növekedés miatt ugyanis Afrikában hét százalékkal nőtt a fa iránti igény, ezért évente 300 ezer hektárt kellene újraerdősíteni. Észak-Indiában is jó példával jártak elöl, a múlt héten 22 millió fát ültetett el több mint egymillió önkéntes, hogy élhetőbbé tegyék az ország legnépesebb államát, Uttar Pradest.

Az Amazonas-medencében viszont percenként három focipályányival csökken az esőerdő mérete. A terület nem csupán az élővilága miatt fontos, hanem a világ legnagyobb vízhozamú folyója, az Amazonas miatt is létfontosságú a bolygónknak, itt található a felszíni édesvízkészlet közel ötöde. Az erdőirtás befolyásolja a folyó sodrását, és a tengerbe érkező hordalék csökkenése miatt az Amazonas torkolatától több mint ezer kilométerre lévő Suriname partvidékén is kipusztulhatnak a mangroveerdők és egyes halfajok. Az őserdő kitermelése azonban nem lassul, sőt, a brazil hírügynökség műholdas jelentése szerint július­ban legalább 1345 négyzetkilométeren vágták ki a fákat, harmadával többet, mint a 2015 óta zajló mérések eddigi rekordhónapjában.

Az emberi tevékenység miatt kialakult globális felmelegedés a Kárpát-medencét sem kerüli el, és bár hazánk erdős területei mára elérik a kétmillió hektárt – amely az ország egyötöde –, ez az állapot odáig vezethet, hogy a karsztbokorerdők helyén sziklagyepek alakulhatnak ki a hegy- és dombvidékeinken – erről tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium. Megjegyezték: egyes fafajok nem találják meg tovább az életfeltételeiket hazánkban. A tárca szerint a folyamat megfékezéséhez aktív beavatkozásokra van szükség. – A fafajok alkalmazkodása időben mérve evolúciós léptékű, a gyors klímaváltozással viszont a természetes növénytakaró – emberi segítség nélkül – nem tud lépést tartani. Az erdőgazdálkodók ezért egyre több helyen változatos szerkezetű erdőket alakítanak ki, amelyekben így több fafaj és több korosztály megtalálható egyszerre, így jobban ellenállnak a kártevőknek, betegségeknek és az éghajlati változásoknak – magyarázta a tárca.

Afrika több országában is tömegével ültetnek facsemetéket
Fotó: Reuters

– Fontos elem, hogy az erdőgazdálkodónak a fakitermelések után kötelező új erdőt ültetnie. Így fenntartható módon hasznosíthatják a környezetbarátnak számító faanyagot, az erdők léte és széntároló képessége országos szinten nem kerül veszélybe. A kormány kezdeményezésére a meglévő erdőterület fenntartása érdekében idén tavasszal 22 millió facsemetét ültettek el az erdőgazdaságok. A kabinet célja, hogy a következő évtizedekben a 21 százalékos erdősültség további több százezer hektárral növekedjen, ehhez biztosítja a jogszabályi és támogatási környezetet.

A Bakonyerdő Zrt. erdészei azonban úgy gondolják, hogy az idő ellenünk dolgozik, a klímaváltozás már most megviseli erdeink egészségügyi állapotát. A szélsőséges időjárás egyes fajok immunrendszerét legyengítheti, és kárláncok kialakulásával komoly mennyiségű pusztulás keletkezhet: kőriserdeink mellett veszélyben a lucfenyő is, amely a hazai erdészek szerint néhány év múlva teljesen eltűnik Magyarországról.

– A lucfenyő valójában nem őshonos nálunk, a trianoni békediktátum miatt elvesztett erdeink pótlására hozták be a mai Magyarország területére, az itteni klíma azonban már akkor sem volt alkalmas a fafajnak.

Nálunk nem elég magas a páratartalom, így a lucfenyők nem érzik jól magukat, ellenálló képességük csökken, a legyengült fákat pedig könnyebben megtámadják a betegségek, farontó élőlények, pél­dául a szúbogarak. Fontos, hogy ha egy fát a rovarok károsítanak, akkor a beteg egyedet kitermeljük, és a faanyagot minél előbb elszállítsuk az erdőből, hogy a károsítás ne terjedjen tovább. A helyükre lombos fajokkal kell visszatérni – emelte ki a Bakonyerdő Zrt.

Az erdészet szakemberei örvendetesnek tartják azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek szorgalmazzák a faültetéseket a lakosság körében is, ugyanakkor arra buzdítanak, hogy a laikusok kérjenek segítséget a szakemberektől, hogy az adott környezetbe megfelelő fafaj kerüljön. – Az úgynevezett pio­nír fafajok tág tűréshatárúak, legyen szó a talaj kémhatásáról vagy vízgazdálkodásáról. Ide tartozik az erdei fenyő, a közönséges nyír, a rezgőnyár. Jól tűri a szárazságot a cser, a molyhos tölgy, a szürke nyár, az akác, a virágos kőris, valamint a mezei szil, a berkenyék és a vadkörte is – sorolta a Bakonyerdő Zrt. Kiemelték, hogy az ültetés mellett szükséges az utógondozás is, fontos, hogy a városi környezetbe elhelyezett csemetéket rendszeresen öntözzék és ápolják.