Egyetlen nap alatt a közelmúltban 350 millió, a nyár végéig pedig összesen négymilliárd facsemetét ültetett és ültet Etiópiában a helyi kormány.
A The Guardian összefoglalója szerint a fokozott beavatkozásra óriási szükség van: az elmúlt száz évben az erdőtakaró 35 százalékról négy százalékra esett az afrikai országban. Ahhoz, hogy a kormány terve sikerüljön, minden állampolgárnak legalább negyven facsemetét kellene ültetnie. Az ENSZ segítségével és a kormány támogatásával Ugandában is elkezdődött az erdők újratelepítése, a demográfiai növekedés miatt ugyanis Afrikában hét százalékkal nőtt a fa iránti igény, ezért évente 300 ezer hektárt kellene újraerdősíteni. Észak-Indiában is jó példával jártak elöl, a múlt héten 22 millió fát ültetett el több mint egymillió önkéntes, hogy élhetőbbé tegyék az ország legnépesebb államát, Uttar Pradest.
Az Amazonas-medencében viszont percenként három focipályányival csökken az esőerdő mérete. A terület nem csupán az élővilága miatt fontos, hanem a világ legnagyobb vízhozamú folyója, az Amazonas miatt is létfontosságú a bolygónknak, itt található a felszíni édesvízkészlet közel ötöde. Az erdőirtás befolyásolja a folyó sodrását, és a tengerbe érkező hordalék csökkenése miatt az Amazonas torkolatától több mint ezer kilométerre lévő Suriname partvidékén is kipusztulhatnak a mangroveerdők és egyes halfajok. Az őserdő kitermelése azonban nem lassul, sőt, a brazil hírügynökség műholdas jelentése szerint júliusban legalább 1345 négyzetkilométeren vágták ki a fákat, harmadával többet, mint a 2015 óta zajló mérések eddigi rekordhónapjában.
Az emberi tevékenység miatt kialakult globális felmelegedés a Kárpát-medencét sem kerüli el, és bár hazánk erdős területei mára elérik a kétmillió hektárt – amely az ország egyötöde –, ez az állapot odáig vezethet, hogy a karsztbokorerdők helyén sziklagyepek alakulhatnak ki a hegy- és dombvidékeinken – erről tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium. Megjegyezték: egyes fafajok nem találják meg tovább az életfeltételeiket hazánkban. A tárca szerint a folyamat megfékezéséhez aktív beavatkozásokra van szükség. – A fafajok alkalmazkodása időben mérve evolúciós léptékű, a gyors klímaváltozással viszont a természetes növénytakaró – emberi segítség nélkül – nem tud lépést tartani. Az erdőgazdálkodók ezért egyre több helyen változatos szerkezetű erdőket alakítanak ki, amelyekben így több fafaj és több korosztály megtalálható egyszerre, így jobban ellenállnak a kártevőknek, betegségeknek és az éghajlati változásoknak – magyarázta a tárca.