Nem csak új erdőkre, a meglévők megújítására is szükség van

Ezermilliárd fára lenne szükség ahhoz, hogy a Föld népessége által 1900 óta megtermelt szén-dioxid nyolcvan százalékát megkössük és a globális felmelegedést visszaszorítsuk. Amíg a világ egyes részein — Indiában, Etiópiában, Ugandában vagy épp hazánkban — a kormány és a civilek facsemetéket ültetnek, Brazíliában, az Amazonas-medencében az őserdő mérete percenként három focipályányival csökken. A helyzetet tovább rontja, hogy a meglévő erdők egy része is rossz állapotban van.

Afrika több országában is tömegével ültetnek facsemetéket Fotó: Reuters

Afrika több országában is tömegével ültetnek facsemetéket
Fotó: Reuters

– Fontos elem, hogy az erdőgazdálkodónak a fakitermelések után kötelező új erdőt ültetnie. Így fenntartható módon hasznosíthatják a környezetbarátnak számító faanyagot, az erdők léte és széntároló képessége országos szinten nem kerül veszélybe. A kormány kezdeményezésére a meglévő erdőterület fenntartása érdekében idén tavasszal 22 millió facsemetét ültettek el az erdőgazdaságok. A kabinet célja, hogy a következő évtizedekben a 21 százalékos erdősültség további több százezer hektárral növekedjen, ehhez biztosítja a jogszabályi és támogatási környezetet.

A Bakonyerdő Zrt. erdészei azonban úgy gondolják, hogy az idő ellenünk dolgozik, a klímaváltozás már most megviseli erdeink egészségügyi állapotát. A szélsőséges időjárás egyes fajok immunrendszerét legyengítheti, és kárláncok kialakulásával komoly mennyiségű pusztulás keletkezhet: kőriserdeink mellett veszélyben a lucfenyő is, amely a hazai erdészek szerint néhány év múlva teljesen eltűnik Magyarországról.

– A lucfenyő valójában nem őshonos nálunk, a trianoni békediktátum miatt elvesztett erdeink pótlására hozták be a mai Magyarország területére, az itteni klíma azonban már akkor sem volt alkalmas a fafajnak.

Nálunk nem elég magas a páratartalom, így a lucfenyők nem érzik jól magukat, ellenálló képességük csökken, a legyengült fákat pedig könnyebben megtámadják a betegségek, farontó élőlények, pél­dául a szúbogarak. Fontos, hogy ha egy fát a rovarok károsítanak, akkor a beteg egyedet kitermeljük, és a faanyagot minél előbb elszállítsuk az erdőből, hogy a károsítás ne terjedjen tovább. A helyükre lombos fajokkal kell visszatérni – emelte ki a Bakonyerdő Zrt.

Az erdészet szakemberei örvendetesnek tartják azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek szorgalmazzák a faültetéseket a lakosság körében is, ugyanakkor arra buzdítanak, hogy a laikusok kérjenek segítséget a szakemberektől, hogy az adott környezetbe megfelelő fafaj kerüljön. – Az úgynevezett pio­nír fafajok tág tűréshatárúak, legyen szó a talaj kémhatásáról vagy vízgazdálkodásáról. Ide tartozik az erdei fenyő, a közönséges nyír, a rezgőnyár. Jól tűri a szárazságot a cser, a molyhos tölgy, a szürke nyár, az akác, a virágos kőris, valamint a mezei szil, a berkenyék és a vadkörte is – sorolta a Bakonyerdő Zrt. Kiemelték, hogy az ültetés mellett szükséges az utógondozás is, fontos, hogy a városi környezetbe elhelyezett csemetéket rendszeresen öntözzék és ápolják.