– Az ellenzéki összefogás számos városban tapasztalható szétesése is azt mutatja, hogy az őszi összefogás az ellenzéki pártoknak nem az önkormányzatiságról, hanem a túlélésről és a zsákmányszerzésről szól, valamint arról, hogy minél jobb pozíciókat alakítsanak ki maguknak a 2022-es parlamenti választásra – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a XXI. Századi Intézet regionális igazgatója. Szavai szerint ennek a helyzetnek az eredménye, hogy gyenge az ellenzéki alakulatok egymás iránti bizalma.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
– Amit a pártközpontokban kitalálnak, nem biztos, hogy a gyakorlatban is működik. Pécsen például azt láthatjuk, hogy az LMP – amely rosszul járt a fővárosban, és vidéken amúgy sincs nagyon jelen – inkább saját polgármesterjelöltet állít, azt gondolva, hogy így az önkormányzati képviselőjelöltjeik is jobb eredményt érnek el. S ha Kóbor nem is lesz polgármester, frakciójuk még lehet, így Baranya megyében azt mondhatják, hogy az LMP komoly tényező – fejtette ki az elemző.
A politológus szerint még ha egyes településeken többséggel is nyerne az ellenzék, polgármestereik valószínűleg akkor sem tudnának jól kormányozni.
– Akik úgy érzik, hogy alulmaradtak, és esélyt látnak például arra, hogy az alpolgármesterükből polgármestert csináljanak, akár fél-egy éven belül könnyen felboríthatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, puccsokat szervezhetnek a polgármesterek ellen és új választást próbálhatnak meg kierőszakolni – vélte Kiszelly Zoltán. Megjegyezte: a szűk ellenzéki többségű önkormányzatokban – ahol két-három emberen múlik, feloszlatják-e a testületet – a gyengébb ellenzéki pártok akár egy-két képviselői hellyel is a mérleg nyelvévé, „királycsinálóvá” válhatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!