A fővárosi választáson nem Budapest lesz a fő kérdés

Noha Tarlós István alatt fejlődött, Budapesten nem a város lesz a fő kérdés, hanem az országos politika, azaz a „Fidesz vagy nem Fidesz” — ismerte el az önkormányzati választással kapcsolatban a Liberálisok leköszönő elnöke. Fodor Gábor lapunknak adott interjújában sajnálatosnak tartotta az MSZP összeomlását, ráadásul szerinte az ellenzék nem profitál abból, hogy Gyurcsány Ferencék a szocialisták kárára erősödnek. Fodor beszélt a Momentum sikereiről és nemrég vállalt liberalizmusáról, illetve arról, hogy annak idején Orbán Viktor látta-e meg a jó irányt.

Bákonyi Ádám
2019. 09. 03. 5:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az új SZDSZ-ként emlegetett Momentum miért sokkal eredményesebb a Liberálisoknál?

– A parlamenti képviseletet nem sikerült elérniük, a tavaszi EP-választáson viszont jól szerepeltek. Úgy látom, szélesebbek a lehetőségeik, mint nekünk. A Momentum egyébként nemrég döntötte el, hogy vállalja a liberális értékrendet. November, december környékén Madridban volt az a nemzetközi találkozó, ahol kérték a felvételüket a liberális pártok közösségébe, aminek érdekében én is érveltem mellettük. A két párt közeledését lényegesnek tartom.

– A Momentum legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nem szavazta meg, hogy fideszes EP-képviselők uniós tisztségeket tölthessenek be. Ez liberális hozzáállás?

– Nem tudom, hogy az EP-ben mi a gyakorlat, de én a magyar parlamentben mindig azt képviseltem, hogy bármit gondolhatunk egymásról, a többiek is azért ülnek ott, mert demokratikus választáson támogatást, felhatalmazást szereztek. A bizottsági tisztségek ennek az elismerését jelentik, nem pedig azt, hogy azonosulunk a politikai ellenfeleink nézeteivel.

– Közeleg az önkormányzati választás. Mire számít, milyen eredményt ér el az ellenzék, különös tekintettel a fővárosra, amit inkább tartanak ellenzékinek, mintsem kormánypártinak?

– Szerintem reális esélye van, hogy az ellenzék még jobb eredményt ér el, mint tavasszal az EP-választáson, ami komoly lélektani fordulópont lehet. Budapesten pedig egyértelműen nyílt verseny lesz Karácsony Gergely és Tarlós István között.

– Budapest esetében két korszakot lehet megkülönböztetni, Demszky Gáborét és Tarlós Istvánét. Aki mindkettőt megtapasztalta, az nem vitathatja az óriási, pozitív különbséget utóbbi javára. A kormány gyűlöletén túl van ok Tarlós leváltására?

– Az eredményeket el kell ismerni, senki nem tagadja, hogy volt fejlődés az elmúlt kilenc évben. Demszky pedig hosszú ideig elismert és sikeres vezetője volt a fővárosnak. A magyar politika ma azonban olyan, hogy Budapesten nem a város lesz a fő kérdés, hanem az országos politika, azaz a „Fidesz vagy nem Fidesz”.

– Tehát igaza van Tarlós Istvánnak, amikor azt mondja, hogy az ellenzéket nem a főváros érdekli, csupán politikai eszközként használná a kormány ellen?

– Nem erről van szó. Hosszan lehetne sorolni, hogy korábban a Fidesz milyen eszközökkel élt – parlamenti bojkott, kordonbontás –, de a lényeg az, hogy a politikában vannak ilyen helyzetek. A konfrontatív kormánypolitika az állandó ellenségkereséssel tartósítja a hit alapú harcot. Ezért most újra el lehet gondolkodni azon, hogy az-e az ország érdeke, amilyen irányba a kormány vezeti hazánkat. Ha nem értünk ezzel egyet, akkor az első lépés, hogy az önkormányzatokon változtatunk még akkor is, ha van rizikófaktora.

– Egyetért azzal a prognózissal, miszerint az önkormányzati választás után az MSZP megállíthatatlanul a megszűnés felé sodródik, míg Gyurcsány Ferenc átveszi a vezető szerepet a balliberális oldalon?

– Szerintem nyitott kérdés, hogy az ellenzék sorsa miként alakul, az viszont tény, hogy az MSZP rendkívül súlyos helyzetbe került. Úgy tűnik, ezen nem lehet segíteni, aminek viszont én egyáltalán nem örülök.

– Nocsak. Aggódik a szocialistákért?

– A magyar demokrácia és az ellenzék szempontjából is szükség lenne egy viszonylag kiszámítható, konszolidált nagy baloldali pártra, amire az MSZP-nek minden lehetősége, adottsága, hagyománya megvolt. A szocialisták összeomlása azért óriási probléma, mert a romokon más típusú pártok élednek újra, de ezt a kérdést a választásokra és az ellenzéki kollégákra való tekintettel most nem fejteném ki bővebben.

– Mármint hogy az MSZP összeomlásával párhuzamosan emelkedik Gyurcsány Ferenc.

– Ez a közlekedőedény-probléma: abból, hogy összecsuklik az MSZP, a DK pedig emelkedik, az ellenzék nem profitál. Szerintem ehhez más receptre van szükség, mint amit a jelenlegi résztvevők kínálnak, ezt viszont közösen kell kiizzadnunk magunkból.

– Ön alapítója volt a Fidesznek, majd az elsők között hagyta el a pártot, belépett az SZDSZ-be, és a balliberális oldalon politizál a nemzeti, konzervatív oldallal szemben. Utóbbi Orbán Viktor vezetésével négyszer alakíthatott kormányt, ebből háromszor egymás után kétharmados felhatalmazással. Orbán Viktor látta akkoriban a helyes irányt?

– Én következetesen megmaradtam a szabadság hívének 1988 óta, erre büszke vagyok. 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban is, amikor a Fidesz vereségeket szenvedett, megkérdezték tőlem, hogy érzek-e elégtételt. Sosem éreztem azt. A politika egy hullámvasút, egyszer fent, egyszer lent, a lényeg, hogy az ember álljon ki szilárdan az elvei mellett. Természetesen mivel az élet változik körülöttünk, valamelyest mi is változunk, de a belső meggyőződésünk alapjaiban nem változhat. Orbán Viktor és a Fidesz sikerei tények, amiken nem érdemes vitatkozni. Meggyőződésem viszont, hogy egy nyitott, nem háborús retorikát folytató, versenyképes országra van szükség, és szerintem most nem erre haladunk. A mai Magyarország államközpontú, szabadságkorlátozó, lemaradó ország. Igaz, a populizmus térnyerése mára nemcsak a jobb-, hanem a baloldalra is jellemző, ezért nekünk, szabadelvűeknek az a dolgunk, hogy enélkül találjuk meg az utat a választók szívéhez, meggyőződéséhez.

– Mihez kezd most, hogy elhagyja a politika első vonalát?

– A közélettel továbbra is foglalkozni fogok. Terveim között szerepel egy olyan intézet létrehozása, amely a rendszerváltás politikai örökségével törődik. Szükség lenne a különböző nézőpontok értelmes vitájára, mert sok a hamis képzet a harminc évvel ezelőtti eseményekről.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.