Egyre kevesebb a nélkülöző diák a közoktatásban

Drasztikusan csökkent, mintegy harmadára esett vissza a hátrányos helyzetű diákok létszáma a köznevelésben, a halmozottan hátrányos helyzetűeké pedig negyven százalékkal mérséklődött 2014 óta. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2019 elején a két kategóriába kevesebb mint 172 ezer gyermek tartozott, míg öt tanévvel ezelőtt létszámuk közel négyszázezer volt.

Az északkeleti megyékben még mindig nagy a lemaradás Fotó: Teknős Miklós

Az északkeleti megyékben még mindig nagy a lemaradás
Fotó: Teknős Miklós

Ha a 2012-es évhez viszonyítunk, még drasztikusabb a különbség: a mostani 171 ezerhez képest akkor még több mint félmillióra (560 ezer főre) rúgott a két kategória valamelyikébe sorolt tanulók és óvodások összlétszáma. Fontos azonban, hogy 2013 ősze óta szigorodtak a besorolási szabályok: míg előtte alapvetően az alacsony jövedelmű családok gyermekeit sorolták a hátrányos helyzetűek közé, azóta ehhez a státushoz három pluszfeltétel egyikének is meg kell felelni: ezek közé tartozik a szülők alacsony iskolázottsága (legfeljebb nyolc osztály), bármelyik szülő tartós munkanélkülisége, illetve az elégtelen lakókörülmények (például komfort nélküli vagy szükséglakás). Akinél ezek közül legalább két tényező fennáll, az halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. A csökkenésnek részben demográfiai okai is vannak.

Sokat számítanak a felzárkóztató, esélyegyenlőségi programok is, amelyek évről évre több fiatalon segítenek. Lapunk múlt héten számolt be például az Útravaló ösztöndíjprogram legfrissebb felhívásáról, amely kifejezetten a rászoruló, elsősorban roma diákoknak biztosít havi szintű anyagi juttatást az általános iskolás korosztálytól a felsőoktatásban részt vevő hallgatókig. Évente mintegy 13 ezer fiatal kap támogatást a programon keresztül.

A felzárkóztatás első jelentősebb központi programja egyébként a 2000-ben elindított Arany János-program volt, amely külön alprogramokkal is segíti a leszakadó térségekben élő gyermekek tanulmányi előmenetelét, az oktatás mellett kulturális és szociális tevékenységekkel, többek közt pályaorientációval, kollégiummal és ösztöndíjjal is.

Az esélyteremtés szolgálatában működik országszerte több mint kétszáz Biztos Kezdet Gyerekház is. A csecsemő és kisgyermek korosztályra fókuszáló prevenciós program korai képességgondozást, a korai fejlesztéshez kapcsolódó speciális szolgáltatásokat nyújt, valamint a szülői kompetenciák elsajátítását támogatja. A végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen küzdenek csaknem háromszáz tanodában is, tavaly mintegy hatezer diák részvételével.

A teljesség igénye nélkül folytatva a sort: 2016-ban több mint négymilliárdos kerettel indították el az Esélyteremtő óvoda programot, amely azokban az intézményekben segíti a hátránykompenzálást, ahol meghaladja a tíz százalékot a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Két éve működik a Kollégium plusz modellprogram is, a Híd programok speciális felzárkóztató osztályaiba pedig már 2013 óta beiratkozhatnak azok a tanulók, akik nem jutnak be középiskolába vagy még az általános iskolát sem képesek elvégezni.