Egyre kevesebb a nélkülöző diák a közoktatásban

Drasztikusan csökkent, mintegy harmadára esett vissza a hátrányos helyzetű diákok létszáma a köznevelésben, a halmozottan hátrányos helyzetűeké pedig negyven százalékkal mérséklődött 2014 óta. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2019 elején a két kategóriába kevesebb mint 172 ezer gyermek tartozott, míg öt tanévvel ezelőtt létszámuk közel négyszázezer volt.

Az északkeleti megyékben még mindig nagy a lemaradás Fotó: Teknős Miklós

Jelentős javulást mutatnak az Oktatási Hivatal adatai a legrosszabb szociális és társadalmi helyzetben lévő gyerekek, tanulók számát illetően. A hivatalos felmérés szerint a 2019-es év elején összesen 84 868 hátrányos helyzetű (HH) és 86 988 halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) fiatal vett részt a köznevelésben. Előbbi adat 533 fővel, az utóbbi pedig 1410 fővel kevesebb a tavalyi létszámnál, de ha a korábbi éveket is számba vesszük, akkor lényegesen szembetűnőbb a változás. 2014-ben még 250 779 HH besorolású fiatal volt a rendszerben, az idei létszám pedig ennek mindössze 34 százaléka. A HHH kategóriába sorolt fiatalok jelenlegi létszáma pedig csak 61 százaléka az akkorinak, vagyis itt majdnem negyvenszázalékos a visszaesés. A két kategóriát összesítve pedig a 2014-es szint 44 százalékára mérséklődött a rászorulók létszáma, azaz kevesebb mint feleannyi nélkülöző gyermek és tanuló vesz részt a közoktatásban, mint öt évvel ezelőtt.

Az óvodákban 91 ezer főről 42 ezerre, tehát ugyancsak kevesebb mint felére változott a HH-s és HHH-s tanulók létszáma a vizsgált időszakban. Az általános iskolákban hasonló arányú visszaesés látható: 225 ezer főről 98 ezer főre csökkent a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok száma. A középfokú oktatásban még nagyobb mértékben, hatvan százalékkal csökkent a rászorulók aránya 2014 és 2019 között: 77 ezerről 32 ezerre.

A legkevesebb nehéz sorsú gyermek és tanuló Vas megyében, illetve Győr-Moson-Sopronban, a legtöbb pedig Borsod és Szabolcs megyében lakik, ez nem változott az évtized eleje óta. A település szerinti bontásból viszont kiderül, hogy az adatbázisban szereplő 3178 település közül 612 helyszínen egyetlen HH vagy HHH gyermek sincs, ezek közé tartozik például Üllő, Rábaszentmiklós, Herceghalom vagy épp Balatonfűzfő. 2014 elején ugyanakkor még csak 392 ilyen település volt.

Jelenleg a legtöbb hátrányos helyzetű fiatal Miskolcon, a legtöbb halmozottan hátrányos helyzetű Ózdon él. Ha a két kategóriát összesítjük, akkor országos összehasonlításban Ózdé az elsőség 2410 rászoruló gyermekkel, második helyen Miskolc áll, 2190-es létszámmal, harmadik pedig Hajdúhadház, ahol 1666 nélkülöző gyermeket számoltak. Ezenkívül még további öt olyan település van (Pécs, Debrecen, Tiszavasvári, Nyíregyháza és Salgótarján), ahol meghaladja az ezret a HH és HHH kategóriába tartozó diákok száma. 2014-ben Miskolc mellett Debrecen volt a másik legproblémásabb város, akkor mindkét helyen több mint hatezer rászoruló diák élt, összességében pedig 35 településen regisztráltak ezer feletti létszámot.

Az északkeleti megyékben még mindig nagy a lemaradás
Fotó: Teknős Miklós

Ha a 2012-es évhez viszonyítunk, még drasztikusabb a különbség: a mostani 171 ezerhez képest akkor még több mint félmillióra (560 ezer főre) rúgott a két kategória valamelyikébe sorolt tanulók és óvodások összlétszáma. Fontos azonban, hogy 2013 ősze óta szigorodtak a besorolási szabályok: míg előtte alapvetően az alacsony jövedelmű családok gyermekeit sorolták a hátrányos helyzetűek közé, azóta ehhez a státushoz három pluszfeltétel egyikének is meg kell felelni: ezek közé tartozik a szülők alacsony iskolázottsága (legfeljebb nyolc osztály), bármelyik szülő tartós munkanélkülisége, illetve az elégtelen lakókörülmények (például komfort nélküli vagy szükséglakás). Akinél ezek közül legalább két tényező fennáll, az halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. A csökkenésnek részben demográfiai okai is vannak.

Sokat számítanak a felzárkóztató, esélyegyenlőségi programok is, amelyek évről évre több fiatalon segítenek. Lapunk múlt héten számolt be például az Útravaló ösztöndíjprogram legfrissebb felhívásáról, amely kifejezetten a rászoruló, elsősorban roma diákoknak biztosít havi szintű anyagi juttatást az általános iskolás korosztálytól a felsőoktatásban részt vevő hallgatókig. Évente mintegy 13 ezer fiatal kap támogatást a programon keresztül.

A felzárkóztatás első jelentősebb központi programja egyébként a 2000-ben elindított Arany János-program volt, amely külön alprogramokkal is segíti a leszakadó térségekben élő gyermekek tanulmányi előmenetelét, az oktatás mellett kulturális és szociális tevékenységekkel, többek közt pályaorientációval, kollégiummal és ösztöndíjjal is.

Az esélyteremtés szolgálatában működik országszerte több mint kétszáz Biztos Kezdet Gyerekház is. A csecsemő és kisgyermek korosztályra fókuszáló prevenciós program korai képességgondozást, a korai fejlesztéshez kapcsolódó speciális szolgáltatásokat nyújt, valamint a szülői kompetenciák elsajátítását támogatja. A végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen küzdenek csaknem háromszáz tanodában is, tavaly mintegy hatezer diák részvételével.

A teljesség igénye nélkül folytatva a sort: 2016-ban több mint négymilliárdos kerettel indították el az Esélyteremtő óvoda programot, amely azokban az intézményekben segíti a hátránykompenzálást, ahol meghaladja a tíz százalékot a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Két éve működik a Kollégium plusz modellprogram is, a Híd programok speciális felzárkóztató osztályaiba pedig már 2013 óta beiratkozhatnak azok a tanulók, akik nem jutnak be középiskolába vagy még az általános iskolát sem képesek elvégezni.