A legutóbbi lejárató anyag a nyár folyamán jelent meg, ez a World Justice Project (WJP) “Rule of Law Index 2019” című tanulmánya. A balliberális sajtó egy része azonnal felkapta a szervezet jelentését, különösen azon megállapítását, miszerint a jogállamiság tekintetében Jordánia és Botswana is megelőzi Magyarországot: a 0-tól 1-ig terjedő skálán, ahol a 0 a legrosszabb, az 1 pedig a legjobb érték, Hazánk 0.53 pontot kapott, a közel-keleti Jordánia 0,57-et, a szubszaharai Afrikában található Botswana pedig 0.59-et. Érdemes megemlíteni, hogy ugyanezen a mérésen az Európa utolsó diktatúrájaként is emlegetett Fehéroroszország esetében a közállapotokat alig valamivel, 0,01 ponttal értékelték rosszabbra a magyarországinál.
A bombasztikus hírek szerzői ugyanakkor megfeledkeztek – vagy, ami esetükben valószínűbb: szándékosan nem vettek tudomást arról, hogy a WJP jelentése az objektivitás lehetőségét kizáró, tudományosan megkérdőjelezhető módszertan szerint készül, amelynek két pillére van:
a) egy ezer fős közvéleménykutatás, amelyről nem lehet tudni, hogy reprezentatív mintán végezték-e, de azt sem, hogy a megkérdezettek milyen kérdésre válaszolva értékelték például a büntető igazságszolgáltatás függetlenségét;
b) a másik pedig a szerkesztők által ismeretlen kiválasztási szempontok alapján felkért szervezetek és személyek állásfoglalásainak összegzése.
Ami az utóbbit illeti, az elmúlt évek tapasztalataiból tudjuk, kikről, mikről van itt szó: az EU is rendre olyan „szuperfüggetlen” véleményformálók tanácsait szokta kikérni a magyar vonatkozású ügyek esetében, mint a Soros György fizetési listáján szereplő Helsinki Bizottság, a TASZ vagy az Amnesty International, vagy éppen a CEU professzorai, esetleg az ELTE vagy az MTA valamelyik liberális professzora.
További érdekes felmérésekről ITT OLVASHAT.
