Mint mondta, az MNB számára azért fontos az alternatív vitarendezés támogatása, mert ha nincs erre lehetőség, akkor az állami intézményrendszerre hárul a viták kezelésének és feloldásának feladata. Ugyanakkor – tette hozzá – a hatóságok ugyan képesek a felek közötti viták lezárására a kényszert is tartalmazó eszközeikkel, de ennek negatív társadalmi hatásai lehetnek, például csökken a pénzügyi közvetítői rendszerbe vetett bizalom. Ezért nagyobb teret kell biztosítani az alternatív vitarendezésnek, ahol a felek – segítséggel – maguk egyeznek meg a vitás kérdésekben.
A Pénzügyi Békéltető Testület munkájáról szólva elmondta, 2011 óta több mint 30 ezer ügyfél fordult a testülethez, és a lezárt ügyek 40 százalékában született egyezség, ami kiváló eredmény. Hozzátette: a testület és az MNB is kiemelten kezeli a pénzügyi tudatosságot, mert – mint mondta – a vitarendezés is könnyebb, ha az ügyfél tudja, adott szerződéssel milyen kötelezettséget vállalt, milyen szolgáltatás jár neki.
Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára „A család, mint vállalkozás” című előadásában szólt arról, hogy mintegy 30 ezer családi vállalkozás van az országban, és hiba lenne, ha erre nem lennének tekintettel, mert ez „nagyon komoly szám”.
A konferencián a szakemberek áttekintik többek között a generációs különbségekből fakadó konfliktusokat a családi vállalkozásokban, az érzelmi és gazdasági viták megoldásának lehetőségét, a mediáció szerepét az olasz családi vállalkozások szerepének növekedésében, a magyarországi békéltetés rendszerét, valamint a poszt-szovjet országok kulturális akadályait az alternatív vitarendezésben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!