Elkerülni a relativizmus diktatúráját

Erdő Péter azt mondta: mivel a társadalom azzal szembesült, hogy sokak munkája fölösleges, ezért terjedhetett el az a nézet, hogy a gazdagság nem a becsületes munkából, hanem spekulációból származik.

„A nyugati társadalmak elfogadták az Isten nélküli szekularizált életet, sőt azt más népek számára is kötelezően követendőnek tartják” – írta Semjén Zsolt a Vatikáni Joseph Ratzinger–XVI. Benedek Alapítvány és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem konferenciáját köszöntő levelében. A közép-európai országok társadalmi, gazdasági és spirituá­lis helyzete az egyház társadalmi tanítása tükrében címet viselő rendezvényen a miniszterelnök-helyettes idézte XVI. Benedek pápát, aki szerint a férfi és a nő egyenjogúsága a történelem során csak azokban a társadalmakban valósult meg, ahol a kereszténység elterjedt. A pápa ezért is óvott attól, hogy nem keresztény néptömegek bejöhessenek a keresztény gyökerű Európába.

A Ferenc pápa és XVI. Benedek eme­ritus pápa üdvözletét átadó Federico Lombardi, a Ratzinger-alapítvány elnöke Szent II. János Pál pápa kijelentésére emlékeztetett, aki szerint a szabadságát visszanyerő Európának „két tüdőként” kell tovább lélegeznie. A három pápa útmutatása alapján fontos, hogy Kelet és Nyugat újra felfedezze keresztény gyökereit. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a mai posztmodern korban sokan a teljes reményvesztettségig és önfeladásig jutottak. Szerinte a francia forradalom idején következett be tragikus törés, amely után az ateizmus előtérbe kerülhetett, ma pedig – ahogy XVI. Benedek mondta – a relativizmus diktatúrája van kialakulóban.

Az 1989-es békés átmenetnek ára volt, az első demokratikus kormányok olyan megállapodások alapján jöttek létre, amelyeket kommunista vezetők kötöttek egymással és másokkal – emelte ki beszédében Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek (képünkön). A bíboros szerint a békés rendszerváltozás tette lehetővé, hogy a kommunista korszak két ismert képviselője még választást is nyert 1994-ben és 2002-ben. Más ára is volt mindennek, mégpedig a nemzeti vagyon kiárusítása, ami gyárak és mezőgazdasági üzemek bezárásához, magas munkanélküliséghez vezetett. Erdő Péter azt mondta: mivel a társadalom azzal szembesült, hogy sokak munkája fölösleges, ezért terjedhetett el az a nézet, hogy a gazdagság nem a becsületes munkából, hanem spekulációból származik.

Roland Minnerath dijoni érsek beszédében figyelmeztetett, hogy az 1989 utáni szabad világ már nem az, ami korábban volt. Az emberi jogok túlzott előtérbe helyezését kárhoztató érsek úgy fogalmazott: az embert egyre inkább gondolkodó gépként próbálják beállítani, ráadásul a mai emberi jogi bírósági gyakorlat teljesen eltávolítaná a társadalmi nemet a biológiai nemtől, a házasság szentségét pedig férfi és nő egységétől.