Nem szavazókat, pozíciókat vesztettek a kormánypártok

Az ellenzék előretörése ellenére Budapesten is magas maradt a Fidesz–KDNP támogatottsága. Négy kerületet leszámítva minden városrészben jobb eredményt értek el a kormánypártok jelöltjei vasárnap, mint a májusi EP-választáson, és Tarlós István leköszönő főpolgármesterre is tizenhatezerrel többen adták voksukat, mint 2014-ben.

Karácsony Gergely győzelme nem törte meg a jobboldalt a fővárosban Fotó: Kurucz Árpád

Bár a kormánypártok Budapest nagy részén elvesztették a kerületi polgármesteri pozíciók és a képviselő-testületi mandátumok nagy részét, továbbra is magasnak mondható a Fidesz–KDNP iránti pártszimpátia. A legutóbbi országos voksolásnak, a májusi európai parlamenti (EP-) választásnak az eredménye azt mutatja, hogy az ellenzékre leadott szavazatok száma mintegy ötvenezerrel csökkent a fővárosban.

Míg tavasszal 400 ezernél is többen voksoltak az ellenzéki pártokra, ez a szám vasárnap csak kicsivel haladta meg a 350 ezret. A Fidesz esetében ezzel ellentétes tendencia érvényesült: 280 ezres szavazatszámukat sikerült 300 ezer fölé emelni. Kerületekre lebontva a jelöljeikre leadott szavazatok esetében szintén azt láthatjuk, hogy négy városrész – a XIII., a XIV., a XV. és a XIX. kerület – kivételével mindenhol többen szavaztak rájuk, mint az EP-választáson.

Tarlós István mögé jóval többen álltak be idén, mint az előző önkormányzati választáson. Míg 2014-ben 290 ezren adták szavazatukat a most leköszönő főpolgármesterre, vasárnap ez a szám 306 ezer volt. Azt is érdemes megjegyezni, hogy három fővárosi kerületben ezer szavazattal is kevesebb döntött az ellenzéki polgármesterjelölt javára. Az I., a III. kerületben és a Józsefvárosban egyaránt nagyon szűken kapott ki Nagy Gábor Tamás, Láng Zsolt, valamint Sára Botond. Győr fideszes polgármesterének, Borkai Zsoltnak nagy port kavaró botránya feltehetőleg jelentősen hozzájárulhatott ezekben a kerületekben az ellenzéki jelölt győzelméhez. A szivárványkoalíció sikerében szerepet játszhatott az a körülmény is, hogy a fővárosban kilencvenezer olyan külföldi állampolgár él, aki jogosult szavazni. Mint ismert, Karácsony Gergely (Párbeszéd) 46 ezer szavazattal előzte meg Tarlós Istvánt.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy Budapest a rendszerváltást követően többségében baloldali vezetésű város volt, a kerületek többségének élére csak 2006-ban – Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét követő felháborodás eredményeként – került konzervatív, jobboldali polgármester. Így számos kerületet – például a belvárosi részek mellett a II., a XVIII. és a XI. kerületet –, ahol most ellenzéki jelölt nyert, 2006 előtt is baloldali polgármester irányított.

Karácsony Gergely győzelme nem törte meg a jobboldalt a fővárosban
Fotó: Kurucz Árpád

Budapest 23 kerületéből a vasárnapi eredmények alapján összesen 14-nek van ellenzéki vezetése, kilenc élén pedig fideszes vagy a kormánypártok által támogatott városvezető áll. A 33 tagú Fővárosi Közgyűlésben 15 jobboldali képviselő szavazhat egységesen, ami mindössze kettővel marad el a Fidesz 2010-es eredményétől. Bár tíz kerületben elvesztette hivatalát a fideszes polgármester, közülük nyolcan is bekerültek a helyi képviselő-testületbe. A következő ciklusban Nagy Gábor Tamásnak, Láng Zsoltnak, Bús Balázsnak, Hassay Zsófiának, Vattamány Zsoltnak, Sára Botondnak, Bácskai Jánosnak és Ughy Attilának is lesz beleszólása az adott kerület életébe.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke az M1 televízió tegnapi műsorában a Karácsony Gergellyel történő együttműködésről úgy fogalmazott: kíváncsian várják a Párbeszéd társelnökének programját, mivel a kampányban Karácsony csupa olyan dologról – például a kórházi ellátásról és „klímaerdő” telepítéséről – beszélt, amelyben a fővárosnak nincs hatásköre, ugyanakkor nem szólt olyan fontos témákról, mint a dugódíj bevezetése, a városüzemeltetés vagy a szemétszállítás.

Kiszelly Zoltán politológus:

Orbán Viktor miniszterelnök a vasárnap esti beszédében Budapest felé is kinyújtotta a kezét, és hangsúlyozta, hogy folytatódnak azok a beruházások a helyiek érdekében, amelyekről korábban döntöttek. Jelenleg az ellenzék térfelén pattog a labda, rajtuk múlik, hogy együttműködnek vagy a konfliktust vállalják. Az utóbbi forgatókönyv valószínűbb, hiszen már 2022-re készül az ellenzék, és azt gondolják, az szolgája a politikai érdekeiket – a nagyvárosokban úgy tudják a szavazókat megtartani –, ha polarizálják a politikai erőteret és távolságot tartanak a kormánytól. Azt remélik: a helyhatósági sikert 2022-ben országos szinten is képesek lesznek megismételni. Ezzel a politizálással azonban túszul ejthetik Budapestet, és visszatérhet a Demszky-korszak, hiszen az egykori SZDSZ-es főpolgármester is ezt tette húsz éven keresztül, a saját oldala felé is az öklét rázta. Nagy kérdés az is, hogyan lesz képes együttműködni egymással az ellenzék Budapesten, hiszen az ilyen-olyan színekben megválasztott képviselőket a különböző pártok próbálják majd elcsábítani, mivel a frakciók létszáma alapján osztják el a bizottsági helyeket, alpolgármesteri pozíció­kat, az önkormányzati cégek felügyelőbizottsági tagságát. Karácsony Gergelyt várhatóan elsősorban a DK, a Momentum próbálja majd megkörnyékezni.

Az önkormányzati választásról szóló híreinket IDE kattintva tekinthetik meg.