– Elszántság és szembeszegülés, ez a vértanúk életének tanúságtétele – jelentette ki, hozzátéve: 1849. október 6-a minden magyar ember mély gyászának napja volt. – Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött. Egy-két órával a kivégzések után tömegekben zarándokoltak a gyászolók a helyszínre
– emlékeztetett Tarlós István.
A kiegyezés után a soknemzetiségű ország területi egysége sértetlen maradt – mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1867 utáni évtizedek európai nagyvárossá tették Budapestet. Megépült a kontinens első föld alatti vasútja és a világ egyik legszebb parlamentje.
– A magyarság évezredes történelme bizonyítja, hogy népe jórészt erős és elszánt patriótákból állt, akiknek köszönhető, hogy történetének kezdete óta megőrizte független nemzeti mivoltát, nyelvét és önálló identitását – fogalmazott Tarlós István hozzátéve, a magyar hagyományokban mélyen gyökerezik az aradi vértanúk emléke.
Gyertyagyújtás az aradi vértanúk emlékére
Országszerte és a határon túli településeken is megemlékezéseket tartottak az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója, október 6. alkalmából. A Batthyány-örökmécsesnél 10 és 18 óra között sokan gyertyát gyújtottak az aradi vértanúk emlékére. Számos vidéki településen, valamint Délvidéken, Kárpátalján, Felvidéken és Aradon is tartottak megemlékezéseket, koszorúzásokat. A kormány 2001-ben nyilvánította a nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!