Tarlós István: Erős patrióták vagyunk

Országszerte és határon túli településeken is megemlékezéseket tartottak az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója, október 6. alkalmából. A Batthyány-mauzóleumnál Áder János és Tarlós István mondott beszédet. A főpolgármester szerint az aradi vértanúk hazafias kiállásuk, egyenes jellemük, nemzethez való hűségük, szabadságvágyuk okán voltak készek elszenvedni az erőszakos halált. Az államfő kijelentette: Bat­thyány Lajos, az első magyar miniszterelnök sorsában vált eggyé a közjóval.

A főpolgármester többek között a nemzethez való hűségről és a szabadságvágyról beszélt Fotó: Teknős Miklós

– Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála ünnepeken és hétköznapokon egyaránt figyelmeztet, mekkora érték az ország szabadsága és függetlensége – mondta tegnap Áder János köztársasági elnök az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Batthyány-mauzóleumnál.

Az államfő emlékeztetett: a tragikus sorsú miniszterelnököt igaztalan vádak alapján, csupán bosszúból ítélték halálra, majd kétszer temették el: először titokban, méltatlanul, rejtekben; másodszor, huszonegy esztendő után, méltóságteljes tömeg kíséretében. Kiemelte, Batthyány Lajos nemcsak meghalt Magyarországért, hanem élt, dolgozott, küzdött is érte. Politikusi erényei – éleslátása, szilárd hajthatatlansága és vasidegzete – azonban talán sosem vált volna közismertté, ha nem veszi nőül a hazafias szellemben nevelt ifjú Zichy Antóniát, aki szemére vetette, hogy nem tud rendesen magyarul – fejtette ki a köztársasági elnök.

Kitért arra is, hogy Batthyány Lajos kormányzása nélkül Magyarországnak soha nem lett volna önálló hadserege.

– A Batthyány-kormány alig néhány hónap alatt az önrendelkezés alapjait rakta le a Béccsel folytatott huzavona közepette – fogalmazott Áder János, megjegyezve, amit szerencsésebb történelmű nemzetek évtizedek, évszázadok alatt értek el, abban Magyarország rövid időn belül alkotott maradandót.

A főpolgármester többek között a nemzethez való hűségről és a szabadságvágyról beszélt
Fotó: Teknős Miklós

Szólt arról is, ha Batthyány megfogadja Deák Ferenc intelmét, hogy nem számíthat kegyelemre, és megszökik, az emigrációban új politikai közösséget szervezhetett volna, és később talán együtt érik el a kiegyezést. De ő másként gondolkodott: hitt a törvényben, hitt a jogban, és a végsőkig bízott abban, hogy tisztességes eljárásban nem ítélhetik halálra – mondta Áder János, majd hozzátette, egy ártatlannak a börtön kevésbé szégyenletes, mint a menekülés.

Tarlós István főpolgármester a megemlékezésen azt mondta, az aradi vértanúk hazafias kiállásuk, egyenes jellemük, nemzethez való hűségük, szabadságvágyuk okán voltak készek elszenvedni az erőszakos halált.

– Elszántság és szembeszegülés, ez a vértanúk életének tanúságtétele – jelentette ki, hozzátéve: 1849. október 6-a minden magyar ember mély gyászának napja volt. – Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött. Egy-két órával a kivégzések után tömegekben zarándokoltak a gyászolók a helyszínre

– emlékeztetett Tarlós István.

A kiegyezés után a soknemzetiségű ország területi egysége sértetlen maradt – mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1867 utáni évtizedek euró­pai nagyvárossá tették Budapestet. Megépült a kontinens első föld alatti vasútja és a világ egyik legszebb parlamentje.

– A magyarság évezredes történelme bizonyítja, hogy népe jórészt erős és elszánt patriótákból állt, akiknek köszönhető, hogy történetének kezdete óta megőrizte független nemzeti mivoltát, nyelvét és önálló identitását – fogalmazott Tarlós István hozzátéve, a magyar hagyományokban mélyen gyökerezik az aradi vértanúk emléke.

Gyertyagyújtás az aradi vértanúk emlékére

Országszerte és a határon túli településeken is megemlékezéseket tartottak az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója, október 6. alkalmából. A Batthyány-örökmécsesnél 10 és 18 óra között sokan gyertyát gyújtottak az aradi vértanúk emlékére. Számos vidéki településen, valamint Délvidéken, Kárpátalján, Felvidéken és Aradon is tartottak megemlékezéseket, koszorúzásokat. A kormány 2001-ben nyilvánította a nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.