Zöldebb jövő vár Magyarországra

Nemcsak Budapesten, hanem számos vidéki településen is indult fásítási program az utóbbi időben, ami hozzájárul ahhoz, hogy tovább növekedjen az erdővel borított területek nagysága. A kormány tervei szerint százmilliárd forintos nagyságrendben újítanak meg és telepítenek az országban erdőket. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó környezetvédelmi mérnök hangsúlyozta: a fásítás a világon a leghatékonyabb szén-dioxid-megkötő, amit az ember tenni tud, ez szolgálja legjobban a klímaváltozás elleni küzdelmet.

A cél az, hogy hazánkban az erdősültség aránya a mostani 20-ról 27 százalékra nőjön Fotó: Havran Zoltán

– Pedig a faállomány nagyon fontos, mert szabályozza a csapadékmennyiséget, temperálja a hőmérsékletet, tisztítja a levegőt. Ezért kell erdőket telepíteni, amivel megfogjuk a csapadékot, csökkentjük a talajok degradálódását, a fák pedig mélyebb termőréteget hoznak létre. Ezzel egészségesebb vízmegtartó és gazdagabb talajélettel ajándékozzák meg a környezetet, ami a tápláléklánc minden szereplőjére rendkívül pozitív hatással van – fűzte hozzá a környezetvédelmi mérnök.

A cél az, hogy hazánkban az erdősültség aránya a mostani 20-ról 27 százalékra nőjön
Fotó: Havran Zoltán

Lombosabb városok

Az éghajlatváltozás, környezetünk védelme egyre több önkormányzatot és magát az államot is cselekvésre készteti. Az érdi közgyűlés a napokban döntött arról, hogy az érdi városliget után az utcájukban is ültethetnek fát a helyiek, önkormányzati támogatással. A jelentkezés feltétele, hogy a lakosoknak gondozniuk kell az elültetett csemetéket. Az önkormányzat tavaly indított nagyszabású fásítási akciót az érdi városligetben, ahol több mint tízezer fát és cserjét ültettek el a lakosság és helyi szervezetek, intézmények bevonásával.

Tavasszal Pécsett is fásítási programot hirdettek, városszerte 2496 facsemetét és cserjét telepítettek. A kertváros mint legsűrűbben lakott városrész kiemelt szerepet kapott, ott több mint háromszáz fát és több mint kétszáz cserjét helyeztek el. Az akció újabb állomása az Európa zöld fővárosa címhez vezető útnak, amelyet a közgyűlés döntése értelmében Pécs harmadszorra is megpályáz 2022-ben. A most elültetett fák mindegyike a 2013-ban létrehozott városi csemetekertből származik, amely 2,8 hektáron üzemel. A területen fóliasátor is működik automata öntözőrendszerrel, így fás dugványt, évelő növényt és egynyári palántát előállító telep, valamint konténeres nevelőtelep is üzemel.

Zalaegerszegen egy juhar- és tíz vérszilvafa elültetésével indult nagyszabású fásítási program, amelynek jegyében öt év alatt ötezer új növény kerül földbe. A kertvárosi akción Balaicz Zoltán polgármester felidézte: augusztusban, a tűzvész sújtotta Amazonas-vidéknek nyújtott egymillió forintos önkormányzati segítség apropóján jelentette be, hogy fásítási program indul a városban, hiszen mindennél fontosabb, hogy helyben lépjünk fel a klímaváltozás ellen.

– Zalaegerszegen már évekkel ezelőtt elindult az Ökováros program, aminek részeként számos lépést tettünk. Klímastratégiát alkottunk, több óvodánk nyerte el a zöld óvoda címet, akad, amelyik már három alkalommal is. A városban napelempark működik, és hamarosan egy új is épül, a fásítás ebbe a rendszerbe illeszkedik – mondta lapunknak Balaicz Zoltán.

Tavaly ősszel Kovács Ferenc polgármester kezdeményezésére fásítási program indult Nyíregyházán is, amelyet az önkormányzat a Nyírvv Nonprofit Kft.-vel közösen valósít meg. A kezdeményezéshez a Nyírerdő Zrt. is csatlakozott, a cég összesen ezer facsemetét és 1050 cserjét ajánlott fel a városnak 24 millió forint értékben.

Az első tízezer

– A Városligeti fasorban 2016. október 27-én kezdődött a 10 000 új fát Budapestre! nagyszabású faültetési program. Az eseménnyel a városlakók és a jövő generációja számára fontos klíma-stratégiai és egyben városi zöldinfra-struktúra-kérdést kívántak megoldani – jelentette ki Tarlós István szeptember 13-án, amikor Nagy István agrárminiszterrel elültették a projekt tízezredik és az országfásítási program első fáját a Margitszigeten.

Tarlós István főpolgármester további zöldfejlesztéseket ígér
Fotó: Havran Zoltán

A főpolgármester a rendezvényen emlékeztetett: célul tűzték ki, hogy mintegy három év alatt pótolják a több évtized alatt kialakult hiányokat a fasorokban, megújítva a főváros kiemelt zöldterületeinek fáit. Elmondta: a faültetési program első üteme a tervezett és vállalt határidőre, a tízezredik fa elültetésével lezárult, de még hosszú évek további gondos, tervezett és folyamatos fenntartói munkájára van szükség a fák megmaradása és fejlődése érdekében. A jövő budapesti fásítási feladatai kapcsán elhangzott: a főváros vezetése vállalta, hogy Budapesten 2030-ig háromszáz hektár új, illetve újabb, nagy zöldfelületi intenzitású rekreációs területet hoz létre, ami az erdőterületekben számolva további ötszázalékos növekedést jelent majd.

Még több erdő

A kormány is fontos vállalást tett az elmúlt hetekben az országfásítási program elindításával. Nagy István agrárminiszter bejelentése szerint több mint 106 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre az erdőgazdálkodás fejlesztésére, ebből erdősítésre közel 40 milliárd forint jut a Vidékfejlesztési programban. Nagy István elmondta, a program átalakításával az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, 80–130 százalékkal több forrást vehetnek igénybe. Az ágazatot 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül.

Tisztít és megköt

A káros éghajlati hatásokra Magyarország tehát az erdőterület növelésével válaszol, támogatja az EU erdészeti stratégiájának megújítását, és számít más államok erdősítési tapasztalataira is. Országszerte több tízezer hektárnyi területen ezermilliárdokba kerülne a kármentesítés, miközben az elszennyezett talaj erdősítéssel is tisztítható – tette hozzá a miniszter.

A politikus által elmondottakat a felmérések is alátámasztják: a csaknem kétmillió hektárnyi erdő évente majdnem ötmillió tonna szén-dioxidot köt meg Magyarországon. Hazánk erdőterülete a közhiedelemmel ellentétben folyamatosan növekszik, egyre több erdőgazdaság egyre nagyobb területen folytat örökerdő-gazdálkodást. A statisztikák szerint Magyarország faállománnyal borított erdőterülete 2017-ben 1 869 200 hektár volt, ami az ország területének húsz százaléka. A faállomány területe az elmúlt száz évben megduplázódott, és csak a rendszerváltás óta kétszázezer hektárral bővült, és ennél is jobban nőtt a szén-dioxid-felvevő képesség. A szakemberek szerint az elérendő cél, hogy középtávon 27 százalékra nőjön Magyarország erdősültsége.

Európai szinten védenék

A közös agrárpolitika jövőjének alakítása mellett az erdészeti kérdések voltak a fókuszban a visegrádi együttműködés agrárminisztereinek Bulgáriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Romániával kibővített szombati prágai találkozóján, amelyen az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó Finnország is részt vett. A találkozón a miniszterek nyilatkozatot írtak alá, amelyben az európai erdők védelmében szükséges lépések megtételére hívják fel az érintett európai politikai intézmények figyelmét. A találkozón elhangzott: a fenntartható európai erdőgazdálkodáshoz az innovatív megközelítések alkalmazása, az erdőgazdálkodás megfelelő szintű támogatása és modernizációja, az adminisztráció egyszerűsítése, illetve a tagállamok közötti együttműködés erősítése mind hozzájárulnak.