Állatvédelem: nem szigorítani, hanem betartatni kell a törvényt

Az állattartás költséges hobbi, amit fontos lenne egyfajta jogosítványhoz kötni – véli az egyik legismertebb hazai állatvédelmi szakember. Fodor Kinga szerint világszinten is kiválók a magyar állatvédelmi jogszabályok, a betartásukkal, illetve a betartatásukkal azonban nagyon sok még a probléma. Az állattartással kapcsolatos gondolkodás és gyakorlat ugyanakkor pozitív irányba változik, emellett az állami és a civil szervezetek is mind többet tesznek az állatok – és ezzel közvetetten az emberek – védelméért.

Az agrártárca körübelül háromezer eb ivartalanításának, veszettség elleni oltásának és csipelésének költségeit vállalta magára Fotó: Havran Zoltán

Szinte naponta olvasni, hallani híreket, látni fotókat és videókat bántalmazott, megkínzott kutyákról, macskákról, lovakról és egyéb állatokról az interneten és főként a közösségi médiában. Aki ezekről azt gondolja, csupán az állatvédők túlozzák el a jelenséget, elég, ha felmegy a Police.hu-ra, ahol rendszeresek az állatkínzásról szóló hírek.

Az egyik legnagyobb közfelháborodást annak a 68 éves balotaszállási nőnek az esete váltotta ki néhány hónapja, aki a kocsijához kötve húzta végig az úton a kutyáját, amibe az állat belepusztult. A kegyetlen tett miatt az állatvédők országszerte tiltakozó akciókat tartottak, követelve, hogy a bíróság szabjon ki letöltendő börtönt az elkövetőre, a parlament pedig szigorítsa az állatvédelmi törvényt. Ez utóbbit több szervezet, párt is sürgette az elmúlt években, ám az egyik legismertebb, állatvédelemmel foglalkozó szakember szerint nem ez a megoldás.

– A magyarországi állatvédelmi törvények és rendeletek világviszonylatban is kiválók, de ezekre is érvényes az általános igazság: minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. Márpedig az állattartói felelősségnél még mindig sokszor jellemzőbb a felelőtlenség és/vagy a tudatlanság, ugyanakkor természetesen múlhatatlanul fontos lenne erősíteni a jogszabályok betartatása felett őrködő apparátust is – véli az Állatorvostudományi Egyetem állatvédelmi osztályának docense. Fodor Kingának határozott véleménye van az állatvédelem kérdésében, szerinte a gazdák nagyobb hányada például nem alkalmas a kutyatartásra. Vagy azért, mert fogalma sincs, milyen testi és mentális szükségletei vannak az állatnak, vagy azért, mert bár tisztában van ezekkel, valamilyen okból nem tudja vagy nem akarja azokat kielégíteni.

Tizenkét év, másfél millió forint

Nem véletlen, hogy a legtöbb menhelyről csak egy sikeres teszt kitöltése után, örökbefogadási szerződéssel adnak ki állatot. Az interneten böngészve kiderül, az előbbiben nemcsak azt igyekeznek alaposan felmérni, hogy milyen körülmények közé vinnék a négylábút, hanem azt is, hogy a leendő gazda vajon mennyire van tisztában azzal, mit is jelent a valóságban a felelős állattartás, például hogy lesz-e elég ideje a munka mellett az állatra, tudja-e, mit ehet és mennyi az állatorvosi költség. Fodor Kinga szerint ez azért is nagyon fontos, mert nagyon sokan bele sem gondolnak, hogy az állattartás komoly anyagi terhet jelent.

– Kiszámoltuk, hogy még egy kis testű, 10 kilós kutyára is legalább másfél millió forintot kell költeni 12 év alatt. Ebben pedig mindössze olyan minimális tételek szerepelnek, mint napi 200 forint az állat etetésére, valamint a legalapvetőbb tartási kiadások, illetve az ivartalanítási és egyéb állatorvosi és a gyógyszerköltségek. Ezért is vallom azt a nem túl népszerű véleményt, hogy akinek nincs pénze rá, inkább ne tartson állatot, mert annak a kutyának, macskának, lónak és egyébnek, amelyiknek nem tudják kielégíteni a legalapvetőbb szükségleteit sem, szenvedés az élete – hangsúlyozza.

Arról szólva, hogy Nyugat-Európában egyre több helyen hoznak olyan intézkedéseket, amelyek a menhelyi örökbefogadáshoz hasonlóan feltételekhez kötik az állattartást, Fodor Kinga jelezte: az elmúlt tíz évben többször is felvetődött, hogy itthon is kössék a hatóságok valamiféle jogosítványhoz a kisállattartást, a kezdeményezés azonban mindig komoly ellenállásba ütközött, nemcsak a tulajdonosok, de a jogalkotók oldaláról is. Pedig, mondta, nyilván nem arról van szó, hogy aki már tart állatot, attól vegyük el, ha nem tud kitölteni egy tesztet, de a jövőre nézve sok problémát megelőzhetnénk, ha ilyen módon is erősítenénk Magyarországon a felelős állattartást.

– Meg kell érteni, hogy az állattartás felelősség, és hogy az állatvédelem egyúttal embervédelem is, hiszen a be nem oltott, férges, elhanyagolt állatok közegészségügyi veszélyt jelenthetnek, míg az elhanyagolt, bántalmazott, emiatt elszökő vagy elvaduló, esetleg csak rosszul nevelt ebek pedig megtámadhatnak, közlekedési baleseteket okozhatnak. Az állatvédelemhez azonban minden oldalról rettenetesen sok érzelem kapcsolódik, pedig a problémára érdemben csak racionális alapon lehet megoldást találni – vélekedik Fodor Kinga.

Szakembereket kellene képezni

Ő és a hozzá hasonlóan elkötelezett, szakértő állatvédők mindent meg is tesznek azért, hogy a felelős állattartás ne csupán egy jól hangzó szlogen legyen. Továbbképzési anyagokat készítettek pedagógusoknak arról, hogyan kell az állatvédelmet oktatni, de egyelőre nincs anyagi keret arra, hogy ezt a programot végrehajtsák.

Ahogyan annak az online bejelentő felületnek, illetve az ahhoz szükséges háttérapparátusnak a működtetésére sem, ami a rosszul tartott vagy bántalmazott állatok online bejelentésére szolgálna. Ezen egy kérdőív kitöltésével és akár fotók feltöltésével is segítséget lehetne kérni, a szakértők pedig meg tudnák állapítani, melyik bejelentéssel kell vagy nem kell érdemben foglalkozni. Mert bizony, mondja Fodor Kinga, előfordult már, hogy súlyosan lesoványodott vizslákról érkezett telefonos bejelentés állatvédőkhöz, akik a helyszínen csak teljesen egészséges agarakat találtak. De olyan is volt, hogy egy állatvédő egy szaporítótól kimentett idős anyakutyát vitt haza menhelyről, ám miután a szomszédja meglátta a fogatlan, elgyötört testű állatot, feljelentette.

Az agrártárca körübelül háromezer eb ivartalanításának, veszettség elleni oltásának és csipelésének költségeit vállalta magára
Fotó: Havran Zoltán

Az állatvédelemben élen járó települések meghívására önkormányzati és rendészeti szakembereknek ugyan már több alkalommal is tartottak továbbképzéseket, de ez éppúgy esetleges, amennyire az még hazánkban az állatvédelem. A mai napig hiányzik ugyanis az önkormányzatoknál az állatvédelmi törvény betartatására dedikált szakember, az önjelölt, de sajnos nem hozzáértő állatvédők pedig, akár jó szándékból is, de sok esetben többet ártanak az ügynek, mint amennyit használnak. Ezért Fodor Kinga fontosnak tartaná, hogy az ország egyetlen állatorvos-tudományi egyetemén indítsanak többek között akár főiskolai szintű állatvédelmi szakemberképzést is, a végzett hivatásos állatvédők pedig a jövőben különböző civil szervezeteknél vagy akár külsős alkalmazottként önkormányzatoknál is dolgozhatnának.

A legfontosabb, hogy a jelenleginél következetesebben és szigorúbban követeljék meg a gazdáktól az állatvédelmi törvény betartását – húzta alá a docens. Hozzátette, tudomása szerint, amióta az állatkínzás börtönnel sújtható, már több mint harminc ilyen ítélet született, és évente 200-300 esetben indul eljárás állatkínzásért, állatbántalmazásért. Legutóbb a Pécsi Törvényszék adott ki közleményt arról, hogy nem jogerősen egyenként majdnem két év börtönbüntetésre ítélték azt a két férfit, akik a mohácsi vágóhídon staffordshire terrier kutyákkal tartottak viadalokat, súlyos sérüléseket okozva az állatoknak.

Fodor Kinga azt mondja, bár sok még a rossz hír, ezekről hamarabb értesülünk, de ő már látja a fényt az alagút végén. Korábban nem látott összefogással számoltak fel például állatvédő szervezetek a rendőrség közreműködésével nemrég Söjtörön, idén októberben Gödön szaporítótelepet, pedig a szaporítókat nehéz megfogni.

Az ilyen jellegű akciókra csak addig van szükség, amíg létezik kereslet az olcsó fajtatiszta kutyákra. Ezért fontos újra és újra elmondani, hogy ha egy eb néhány ezer vagy tízezer forintba kerül, ha autó csomagtartójából vagy piacon árulják, akkor az egészen biztosan nem tenyésztőtől, hanem szaporítótól származik, aki csak azt nézi, hogy minél többször ellesse a szukákat, minél gyorsabban túladjon a kölykökön, akiket sokszor még illegálisan be is csipelnek ugyan, de be már nem jegyeznek, így ha elvesznek, nem lehet azonosítani őket. Sajnos – mondja Fodor Kinga – előfordul, hogy állatorvos ad ki szaporítónak biankó oltási könyvet, ilyesmi miatt azonban, ha a tudomására jut, a kamara etikai bizottsága évente 2-3 állatorvosnak be is vonja egy időre a működési engedélyét, illetve 10-15 esetben több százezer forintos pénzbüntetést is kiszabnak hasonló vétkek vagy mulasztások miatt.

Ivartalanítási akció indul

Ma Magyarországon becslések szerint 4-5 millió kutya él, közülük nagyjából 30 ezer menhelyen. A következő egy évben közülük nagyjából 3000 eb ivartalanításának, veszettség elleni oltásának és csipelésének a költségét fedezi az a százmillió forint, amit 20 civil szervezet használhat fel az agrártárca jóvoltából.

Zsigó Róbert államtitkár a Magyar Nemzetnek elmondta: a támogatás szervesen illeszkedik abba az állatvédelmi programba, amelyet 2013-ban indítottak útjára, és amelynek a felelős állattartás népszerűsítése a célja. Akkor vezették be a kutyák kötelező csipezését és indították el az olyan célzott programokat, mint amilyen például a menhelyi kutyák ivartalanítása. Három éve a minisztérium költségvetésében dedikált forrás áll rendelkezésre a menhelyek, illetve az önkormányzatok ebrendészeti telepei korszerűsítésére, ez 2018-ban 43,2 volt, idén már 70 millió forint. A harmadik elem a szemléletformálás, az örökbefogadás népszerűsítése és az állattartás minden elemére kiterjedő tájékoztatást szolgáló, szemléletformáló kiadványok (Harmóniában együtt, Kutyakötelesség, Fogadj örökbe), amelyek a Nébih honlapjáról is ingyenesen letölthetők, illetve a Ne hagyj az autóban! matricakampány.

Zsigó Róbert hangsúlyozta: az állatvédelmi programok egyes elemei egymást erősítik, hiszen például hiába adnak évről évre több pénzt az ivartalanításra, ha a felelőtlen hozzáállás miatt folyamatosan emelkedik a kóbor ebek száma, sosem lesz elég a rendelkezésre álló pénz. Miként az államtitkár fogalmazott: ahogy a programok is egymáshoz kapcsolódva, egymást erősítve érnek csak célt, úgy a területen működő állami és a civil szereplők is csak összefogással tudnak hatékonyan fellépni az állatok védelméért.

Nem csak a hobbiállatok védelme fontos

Az állattartói felelősség tudatosítása, az állatjóléti előírások ismerete a haszonállatokat tartó gazdák körében is rendkívül fontos. Ezt a célt szolgálja az az előírás, amelynek értelmében 2013-tól Magyarországon a nagy létszámú állattartó telepeken állatjóléti felelőst kell alkalmazni. Az ő feladata, hogy felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását. Emellett el kell látnia utasításokkal és útmutatással az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott dolgozókat is arról, hogyan érvényesíthetik munkájuk során az állatjóléti szempontokat. Ennek érdekében évente oktatást is kell tartania az állattartó telep dolgozói részére. Az állatjóléti felelősök képzését a Nébih végzi. Eddig több mint ötezren teljesítették sikeresen a kurzust.