Lázár János: Tegyük füstmentessé Magyarországot!

Magyarország a legtöbbet dohányzó országok között van Európában, és évek óta vezeti a tüdőrák halálozási statisztikákat is. Holnap lesz a Ne gyújts rá világnap, amely alkalmat kínál arra, hogy újabb lépést tegyünk a dohányzásról való leszokás és a tüdődaganat megelőzése érdekében. Lázár János szerint radikális lépésekre van szükség, akár arra is, hogy a 2020 után születettek egyáltalán ne juthassanak dohánytermékhez.

Budapest, 2017. június 8. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. június 8-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

Jelenleg 2,5 millió ember dohányzik hazánkban, mégis azt gondolom, vannak olyan jogi lehetőségek, amelyekkel visszaszorítható a dohányzás – jelentette ki Lázár János, nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos a holnapi Ne gyújts rá világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, a dohányzás radikális visszaszorítását az indokolja, hogy a tüdődaganatok 80 százalékát ez a káros szokás okozza, a tüdőrák pedig az egyik vezető halálok ma Magyarországon. – Évente 120-130 ezer ember hal meg hazánkban, a negyedük valamilyen daganatos betegségben. A daganatok közül a vezető halálokok a vastagbél-, az emlő- és a tüdőrák – hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki biztos. Kitért rá, az elhunytak közül évente legalább tízezer ember az 55-65 éves korosztályból kerül ki, tehát még bőven munkaképes korúakat veszítünk el.

A célunk az, – fogalmazott – hogy 2030-ra hazánk érje utol az Európai Unió átlagát az életminőség és a várható élettartam szempontjából. Ezen a versenyképességünk is múlik, hiszen minél több a munkaképes, egészséges ember, annál jobban teljesít a gazdaság – tette hozzá.

– Radikális előrelépésre van szükség a tüdődaganatok minél korábbi felismerésében: ezért támogatja a kormány 1,9 milliárd forinttal a tíz centrumból álló szűrőhálózatot – mondta el Lázár János. Kiemelte, nem elég, hogy a kormány intézkedéseket hoz, az egyéneknek is hatalmas felelősségük van a saját egészségük megóvásában, ennek pedig egyik kulcseleme a rendszeres szűrővizsgálatra járás. – Amíg van olyan vidéki térség, ahol az emlőrákszűrés részvételi aránya az ötven százalékot sem éri el, addig tehet az állam akármit, a helyzet nem fog javulni – hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos.

A szűrések mellett viszont jelentős szerepe van a már említett dohányzás-visszaszorító intézkedéseknek is. – A terv most az, hogy a 2020 után születettek már ne juthassanak cigarettához és fokozatosan tegyük valóban füstmentessé Magyarországot – jelentette ki Lázár, hozzátéve, hogy erről még nincs egységes álláspont az országgyűlésen belül. Javaslatként fogalmazta meg azt is, hogy a tb-finanszírozással motiválják a szűrésre járást: akár a szigorítás, akár a jutalmazás oldaláról. A javulás így is jelentős volt az elmúlt években, hiszen a WHO adatai szerint 2009-ben még a lakosság 38 százaléka dohányzott, addig napjainkra ez 27 százalékra csökkent. Mindez azonban a miniszterelnöki biztos szerint nem elég.

– Amellett, hogy fokozatosan vissza kell szorítani a hagyományos dohánytermékeket, nem szabad megengedőnek lenni az új, alternatív megoldásokkal szemben sem, mint amilyen az e-cigaretta – fogalmazott. A magyarok évente 700 milliárd forintot költenek dohánytermékekre, ez hatalmas összeg, elég összevetni azzal, hogy alkoholra összesen 100 milliárd forintot költ az ország – mutatott rá Lázár János.

Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke is megerősítette: egészségtudatos magatartás nélkül nem lehet jelentősen javítani a magyarok egészségi állapotát. – Korábban örültünk, ha néhány hónappal meg tudtuk hosszabbítani a daganatos betegek életét, a mai modern terápiás lehetőségekkel már ott tartunk, hogy akár 5-6 évvel meghosszabbítható – mondta el a több évtizedes tapasztalattal rendelkező onkopulmonológus. Hozzátette: ma sokszor az immunterápiák jelentik a fényt az alagútban.

Csányi Péter, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, kiemelt jelentősége van a CT-szűréseknek ötven éves kor felett, hiszen a hagyományos mellkas röntgengépekhez képest ez sokkal korábban képes kimutatni a tüdőrákot. – Lényeges a betegutak lerövidítése is, például a szűrés után minél hamarabb üljön össze az onkoteam, hogy megszülethessen a diagnózis – mutatott rá.

A tüdőrák elleni – nemzeti és nemzetközi – harcban nagy segítséget nyújt a The Economist magazin kutatási és elemzési részlege, az Economist Intelligence Unit által készülő kutatás is. Mary Bussell, a The Economist munkatársa a sajtótájékoztatón arra a riasztó adatra hívta fel a figyelmet, hogy világszerte az emberek hatoda tüdőrákban hal meg és ezek 20 százaléka európai. – Ez akkora esetszámot jelent, mint a mellrák, a prosztatarák és a vastagbélrák áldozatai együttvéve – tette hozzá. A kutatás – mivel nemzetenként elemzik az adatokat – segít, hogy az országok tanulhassanak egymástól, átadják a jó gyakorlatokat.

– Idővel le fogjuk győzni a tüdőrákot is és leszámolunk a tüdőrákot övező megbélyegzéssel – összegezte Mary Bussell.