Sötétben tapogatóznak az óvodákban

Januártól lép hatályba az iskolakezdés szabályait átalakító törvény, amelynek részletei csak az év végén derülnek ki. Az óvodák, a szülők és a szakértők is csak akkor tudhatják meg biztosan, ki, mikor és hogyan fogja vizsgálni a nagycsoportos gyerekek iskolaérettségét.

Csókás Adrienn
2019. 11. 06. 14:33
null
A nagycsoportos gyerekek érettségéről a jövőben valószínűleg szaktestületek dönthetnek Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az iskolaérettségre vonatkozó szabályok a jövő tanévre lesznek érvényesek, a jogszabályok időben megjelennek – ezt közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) annak kapcsán, hogy a határidő közeledése ellenére sem tudni még, kihez forduljanak az iskolakezdésben bizonytalan nagycsoportos gyerekek szülei. A köznevelési törvény kapcsolódó módosítása január 1-jén lép hatályba, a szülői kérelmeket pedig január 15-ig be kell adni, ám a részleteket rögzítő végrehajtási rendelet még várat magára. A szaktárca ígérete szerint a jogszabály hamarosan megszületik, és legkésőbb december 31-ig meg is jelenik. Addig viszont kérdéses az illetékes szakértői bizottság kiléte, akárcsak az, melyik szervnek, milyen formában nyújthatnak be kérelmet a szülők, vagy hogy szükséges-e például előzetes szakvéleményt, orvosi igazolást szerezni a bead­ványhoz. Sem az óvodák, sem a pedagógiai szakszolgálatok nem tudják tájékoztatni a családokat.

Míg eddig az óvodavezetők állapították meg, hogy megkezdheti-e az első osztályt az adott év augusztus 31-ig hatéves kort betöltő gyermek, a jövőben egy kormány által kijelölt szerv (a hírek szerint az Oktatási Hivatal) hozza meg a döntést, egyelőre ismeretlen eljárásrend szerint. Jelenleg csak azokat a gyerekeket küldik iskolaérettségi vizsgálatra, akiknél az óvoda és a szülő nem tud dűlőre jutni a folytatást illetően, ezentúl viszont akkor is szakértői véleményre lesz szükség, ha mindkét fél egyetért abban, hogy indokolt lenne plusz egy évet az óvodában tölteni. Az eljárások száma biztosan több ezerrel emelkedni fog.

A nagycsoportos gyerekek érettségéről a jövőben valószínűleg szaktestületek dönthetnek
Fotó: Bach Máté

Előbbre hozzák a határidőt is: míg eddig elég volt az áprilisi iskolai beiratkozás előtt kérni az iskolaérettségi vizsgálatokat, sőt lényegében az év első három-négy hónapjában folyamatosan zajlottak a szakértői vizsgálatok, az új szabály szerint már január ­15-ig kérelmezni kell a szülőnek, ha azt szeretné, hogy a gyermeke ne kezdje meg szeptemberben az első osztályt.

Mivel nem valószínű, hogy tömegesen képeznének ki új szakembereket, az Oktatási Hivatal várhatóan a pedagógiai szakszolgálatokból fogja kirendelni a szakértőket, akik már jelenleg is ezzel foglalkoznak. Az ő leterheltségük emiatt nőni fog, hiszen jelenleg csak a vitás esetek kerülnek hozzájuk, ezentúl viszont minden visszatartani kívánt gyermeket meg kell vizsgál­niuk. – Biztosan több lesz a szakszolgálatok feladata, kérdés, hogy lesz-e mindehhez elég szakember. Mi számítunk arra, hogy folyamatban lévő terápiás ellátásokat esetleg le kell majd állítani, hogy minden energiánkat a megsokasodó iskolaérettségi vizsgálatok lefolytatására tudjuk fordítani – mondta lapunknak a Nemzeti Pedagógus Kar pedagógiai szakszolgálati tagozatának elnöke.

Bódor Andrea Ágnes szerint a januári határidő nemcsak azért korai, mert több vizsgálatra kevesebb idő jut, hanem mert a gyerekek néhány hónap alatt is fejlődnek annyit, hogy akit januárban éretlennek minősítenek, az tavaszra, nyárra mégis „beérhet”. – Véleményem szerint a legjobb helyen továbbra is az óvoda kezében lenne a döntés, hiszen helyben ismerik a legjobban a gyerekeket – tette hozzá a szakértő, aki szerint szakmai szempontból előnyös lenne egy átmeneti, előkészítő év bevezetése a nagycsoport és az első osztály között. – Ha valaki plusz egy évet eltölt az óvodában, abból kára nem származik, maximum kicsit tovább marad gyerek. Viszont, ha éretlenül küldünk iskolába valakit, azzal rendkívül sokat árthatunk, és nemcsak az iskolakezdés évé­ben érhetik kudarcok a diákot, de a későbbi előmenetelére, az egész tanulmányaira negatív hatással lehet az idő előtti kezdés – állapította meg Bódor Andrea Ágnes.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.