Véleménye szerint a választottbíróságnak továbbra is átláthatóan kell működnie, igazodva az ügyfelek igényeihez, ítélkezésében pedig csak olyanok vehetnek részt, akiknek az elfogulatlanságához nem fér kétség.
A Magyar Jogászegylet elnöke úgy véli, hogy a választottbírósági rendszer az igazságszolgáltatás része, eljárása ugyanakkor gyorsabb, kötetlenebb, és erősebben érvényesíti a méltányosságot, mint a rendes bíróságoké. Sárközy Tamás hozzátette, hogy a választottbíróságok működésének alapkérdései megoldottak, kereskedelmi választottbíróság esetében jelentős jogszabályváltoztatás nem indokolt, kisebb módosításokra azonban még lát lehetőséget.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a rendezvényen azt kívánta, hogy folytatódjék a választottbíróságok fejlődése, hiszen ezzel – mint fogalmazott – az ügyvédi kar jövője is szorosan összefügg. A választottbíróságok és az ügyvédi hivatásrend kapcsolata csaknem másfél évszázadra nyúlik vissza, tevékenységük a rendszerváltás óta újra kiterjed a gazdasági ügyekre – tette hozzá. Bánáti János úgy látja, hogy a befektetők üdvözlik az állami bíráskodástól független választottbírósági ítélkezést, mivel ilyen keretek között kevesebb formai kényszer köti a tárgyalást.
Az MKIK honlapjának tájékoztatása szerint az Állandó Választottbíróság rendszerint gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és energetikai ügyekben ítélkezik, de polgári magánjogi vitákat is rendezhet a felek megállapodása alapján, a rendes bírósági eljárás mellőzésével. Eljárásuk gyorsabb, mint a többfokú állami bírósági per, és rugalmas, ami kedvez az üzleti ügyek rendezésének – írták.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!