Miközben több nyugati országban is romlott egyes társadalmi csoportok életkilátása és -minősége az utóbbi évtizedben, Magyarországon egyre kevesebb család él mélyszegénységben – jelentette ki Rétvári Bence, a KDNP alelnöke és országgyűlési képviselője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint az Eurostat felméréseit ismertetve.
A politikus kiemelte: 2010-hez képest 2018-ra megfeleződött a súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek aránya. – A kereszténydemokrata politika középpontjában az egyén és a család áll – együtt, nem elválasztva egymástól. Az egyén boldogulásának elősegítése és a családok helyzetének javítása ugyanis szorosan összefüggnek egymással, hiszen a felmérések szerint a fiatalok elsöprő többsége szeretne tartós kapcsolatban élni, s ha tehetné, több gyermeket is vállalna. Ezért vezette be a kormány például az ingyenes gyermekétkeztetést vagy a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), nyújtottunk széles körű támogatást az időseknek és a fogyatékossággal élőknek, miközben másutt esetleg úgy döntöttek, hogy saját állampolgáraik helyett inkább a migránsokat támogatják – közölte Rétvári Bence.
A KDNP alelnöke ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy azok aránya, akiket a szociológusok meghatározása szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye, köznapi kifejezéssel élve a lecsúszás fenyeget, Magyarországon egyre alacsonyabb. – Tavaly több mint százmillió uniós polgár tartozott ebbe a kategóriába; a tagállamok teljes népességének csaknem 22 százaléka. Hazánkban viszont körülbelül 19,5 – fejtette ki, hozzátéve: 2010-hez képest 34,4 százalékkal csökkent a számuk idehaza, míg a Magyarországot megannyiszor kritizáló Luxemburgban, Jean-Claude Juncker volt európai bizottsági elnök hazájában 28 százalékkal nőtt.
Rétvári Bence megjegyezte: a fentiek a társadalom egyik legsérülékenyebb csoportjára, a fogyatékkal élőkre is igazak. A lecsúszás veszélye az uniós átlagot (29,6) meghaladó mértékben (34,6) fenyegette őket a 2010-es kormányváltás idején. – 2018-ban viszont hazánkat az „EU-ranglista” első harmadába mérték, amivel jócskán megelőztük a sokak által kritikátlanul csodált Német- és Svédországot, de Belgiumot is. Az előbbi kettőben ráadásul 8 év alatt 26, valamint 25 százalékkal romlott a fogyatékossággal élők helyzete az Eurostat szerint – mutatott rá a KDNP alelnöke.