„Legyen új kórháza Budapestnek!”

Úgy tűnik, Budapest vezetése még nem döntötte el: a várost akarják szolgálni és építeni vagy a következő parlamenti választásokra készülve, pártpolitikai érdekekből háborús övezetté akarják tenni a fővárost, és a kormány elleni hadakozás a fő céljuk – értékelte a kialakult helyzetet a lapunknak adott interjúban Fürjes Balázs. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár arra figyelmeztet: a városvezetés felelősséggel jár, a budapestiek cselekvést várnak például a hóesés okozta nehézségek ügyében, nem magyarázkodást.

Az államtitkár szerint Karácsony Gergelynek támogatnia kellene a Dél-budai Centrumkórház tervét Fotó: Havran Zoltán

– Draskovics Tibor a BKK elnöke lett. Egy hete leesett a fővárosban három centi hó, Budapest közlekedése pedig összeomlott. Mit gondol erről?

– Leesett pár centi hó és a város megbénult. Mit tett a főpolgármester? Írt egy Facebook-posztot, amelyben panaszkodik, hogy hát nagyon sajnálja, kevés a hómunkás, de ő bekért egy jelentést. A tanácsadókat és cégvezetőket azonnal kinevezték, arra volt gondjuk. Arra is volt, hogy busás fizetésemelést adjanak a saját politikusaiknak, cégvezetőiknek, tanácsadóiknak. A pénz tehát nem lehetett akadály. Mi lett volna, ha a 2013-as árvíz idején mi így állunk a kihíváshoz? Elképzelem, ahogy az operatív törzs megkapja az információt, hogy jön az ár és kevés a homokzsák. Tanácstalanul ülnek egy darabig, majd a belügyminiszter azt mondja: Főnök, remek ötletem van, kérjünk be egy jelentést! A főpolgármester hozzáteszi: Igen, és panaszkodjunk a homokzsákok hiányára egy Facebook-posztban! Elfogadta volna a miniszterelnök? Így meg tudtuk volna védeni Budapestet az árvíztől, megóvhattuk volna sok budapesti lakását, autóját, vagyonát? A városvezetés felelősséggel jár, a budapestiek cselekvést várnak az ilyen helyzetekben, nem magyarázkodást.

Az államtitkár szerint Karácsony Gergelynek támogatnia kellene a Dél-budai Centrumkórház tervét
Fotó: Havran Zoltán

– Szintén múlt heti hír, hogy a főpolgármester a kormánytól várja sok tíz milliárd forintos hiány finanszírozását a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozó három ügyben: a hármas metró és a Lánchíd felújítása, valamint a biodóm-beruházás drágulásának fedezete. Mi a kormány álláspontja?

– Mivel semmilyen megkeresést, tájékoztatást, kérést nem kaptunk e kérdésekben, fogalmunk sincs, mi a főváros nehézsége, milyen alapon és mit vár, és miért pont a kormánytól. Annyit tudunk, hogy Karácsony Gergely adott egy sokadik interjút egy üzleti lapban, és megemlítette, hogy van három feladata a fővárosnak, amelyeket, bár az ő dolguk lenne, nem tudnak megoldani. Melyik munkahelyen fogadják azt el, hogy valakinek van egy feladata, annak teljesítése során találkozik egy kihívással, és az egyetlen reakciója az, hogy valaki más oldja meg helyette? Úgy, hogy ő maga, bár cselekedhetne, semmit nem tesz, semmilyen konstruktív javaslattal nem áll elő a helyzet rendezéséért?

– Ön szerint a fővárosnak vannak eszközei e három ügy megoldására?

– Várjuk, hogy a főpolgármester úr a sokat hangoztatott transzparencia jegyé­ben eloszlassa a kételyeket. Ezeket a tisztán fővárosi ügyeket a főváros teljesen saját hatáskörben intézi. A főváros tervezteti meg a beruházásokat, ő becsüli meg a költségeket, ő folytatja le a közbeszerzéseket, ő tárgyal az ajánlattevőkkel. Minden eszköz a kezében van. Ha egy beruházó azt tapasztalja, hogy nem tudja tartani a költségvetést, számtalan dolgot tehet. Tárgyalhat az ajánlattevőkkel. Szigorú árlicitet tarthat. Optimalizálhatja a munkák műszaki tartalmát, hogy beleférjen a keretbe. Ha kell, érvénytelenítheti a pályázatot és új eljárást írhat ki, szigorú limitár meghatározásával.

– Úgy tűnik, mégiscsak megépül az atlétikai stadion, és a 2023-as atlétikai világbajnokságot is megrendezheti Magyarország. Azonban a Momentum felvetette, hogy népszavazás kiírásával is megpróbálkozhatnak. Ennek milyen következményei lehetnek?

– Gyakorlatilag okafogyottá vált a népszavazás eszközéhez nyúlni ebben az ügyben, hiszen a Karácsony Gergely vezette főváros, valamint a Baranyi Krisztina vezette ferencvárosi önkormányzat is egyértelműen közölte, hogy támogatják a világverseny hazai megrendezését. Csepel önkormányzata Borbély Lénárd vezetésével már korábban megtette ezt. Ám ha mindezek után mégis tető alá hozna egy referendumot az ellenzék, akkor vélhetően vissza kellene utasítanunk a vb-t, mert nem lehet annyit várni az építkezés megindításával.

– Ez milyen anyagi kárral járna Magyarország számára?

– Több milliárd, sőt akár több tíz milliárd forint veszteséget, hiszen a visszalépésünkkel életbe lépne egy kártérítési klauzula annak a nemzetközi szerződésnek az értelmében, amelyet az ország a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel kötött. Ez alapján minden olyan kárt és költséget meg kellene téríteni, ami abból fakad, hogy a nemzetközi szövetségnek máshova kell vinnie a vb-t. És akkor nem is beszéltünk arról a veszteségről, hogy a beruházás tervezett, jelenleg rendkívül elhanyagolt állapotban lévő helyszínén elmaradna a városrehabilitáció. De súlyos presztízsveszteség lenne az is, hogy megrendülhetne a világ hazánkba vetett bizalma és csorbát szenvedne Budapest jó híre, szavahihetősége, így feltehetően mások sem hoznának nemzetközi nagy eseményeket Budapestre.

– Baranyi Krisztina a korábbi tervek mellett újakkal is előállt a szabadidőközpont egyes elemeiről, például egy óvodát is megálmodott a stadion mellé. Mi a véleménye a polgármester elképzeléseiről?

– Mikor Baranyi Krisztinát választották a IX. kerület polgármesterének, és erős ellenzéki többségű testület állt fel, nem gondoltam volna, hogy egy hónap alatt a kormány egyik legkérlelhetetlenebb kritikusától ennyire konstruktív és megoldásorientált hozzáállást fogunk tapaszt. A Baranyi-tervet egy átgondolt, konstruktív javaslatnak tartom, nyitott kapukat dönget a polgármester. A kormány is állást foglalt a csepeli és ferencvárosi önkormányzat javaslatairól, amelyeket azért is tud támogatni, mert teljes egészében egybevág az eredeti kormányzati szándékokkal. Mindig is az volt a kabinet elképzelése, hogy egy zöld szabadidőpark jöjjön létre, kerékpárúttal, gyalogossétánnyal, játszóterekkel, kültéri fitnesszel, szabadidős lehetőségekkel. Ennek megfelelően a húszhektáros terület mindössze egyötödét foglalja el az atlétikai központ.

– Mi a helyzet a Fővárosi Közgyűlés határozatában foglalt feltételekkel? A főváros ötvenmilliárd forintot kér öt éven át a kerületi járóbeteg-ellátás fejlesztésére.

– Három éve indítottuk el az Egészséges Budapestért programot. Erre minden évben több tíz milliárd forintot szánt a költségvetés, jövőre 42 milliárd áll rendelkezésre. A programnak mindig is része volt a járóbeteg-ellátás fejlesztése. Semmi változást nem terveztünk ebben, a főváros olyat kér, ami van. Javaslataikkal ők is nyitott kapukat döngetnek. Ezen nem fog múlni a világbajnokság megrendezése. Viszont nekünk is van egy javaslatunk: tisztelettel kérjük, hogy Karácsony Gergelyék támogassák az új Dél-budai Centrumkórház megépítését. Ezzel fél évszázad után épülhetne új kórház Budapesten. Ha valóban fontos a budapestiek ellátása, ennek is meg kell történnie.

– Önök azt mondják, ezt elutasította a baloldal a közgyűlésben, ők azt mondják, félreértésről van szó.

– Kitűnő alkalom tisztázni a félreértést a közfejlesztési tanács ülésén. Egyértelmű támogatást kérünk. Ötven év után épülne egy új kórház, amely 1,2 millió embernek biztosítana ellátást, bizonyos kezeléseket pedig egyedül lesz képes biztosítani az egész országban. Ha valóban a budapestiek egészsége számít, gyorsan megszületik az egyetértés.

– A közeljövőben milyen szintű együttműködés érhető el a kormány és a főváros között a kiemelt fejlesztések ügyében?

– A bizonytalanság nem tesz jót, ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Emellett jó lenne a nemek idejét lezárni, és visszatérni a városépítés korszakába. Szeretnénk, ha a főváros december 31-ig megmondaná, hogy még milyen fejlesztések megvalósítását nem támogatják, még mit akarnak leállítani. Jó lenne túllépni a tagadáson, és arra koncentrálni, mit tehetünk egy még jobb Budapestért.