– Szűkebb otthona, Csepel jövő tavasszal ad otthont a magyar–lengyel barátság napjának. Mekkora szerepe volt ebben önnek?
– Még februárban döntött róla az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar–lengyel csoportja. Beszéltem Latorcai János házalelnök úrral, hogy mi is pályáznánk, Mosonmagyaróvár és Kaposvár mellett. Ő rögtön és örömmel támogatta a tervet, majd Árvay István és Szita Károly polgármester urak is zöld jelzést adtak Csepelnek, amit hálásan köszönök mindannyiuknak. Borbély Lénárd polgármester úr ekkoriban Erdélyben járt, így vele telefonon közöltem a jó hírt, nagyon örült. Aztán ő vehette át a 2019-es házigazdától Kielcében, Csepel testvérvárosában a rendezvény vándorzászlaját. Egyébként a lengyel–magyar barátság emléknapjának 2007. március 23-a óta minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont. Erről még 2006-ban Győrben állapodott meg Lech Kaczinsky, a szmolenszki légikatasztrófában elhunyt lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök. Mi pedig még ezen a héten, az IPU ülésén elindítjuk a jövő évi szervezést, számítok a mosoniak és a kaposváriak aktív részvételére is. Már csak azért is, mert a magyar–lengyel testvérvárosok találkozója is napirenden lesz. 2010-ben, polgármesterré választásomkor elhatároztam, hogy Csepel „külpolitikájában” a Kárpát-haza és Lengyelország kapja a főszerepet, az egyik a nemzetegyesítés, a másik az ezeréves lengyel–magyar barátság okán. Három lengyel testvérvárosunk van: Kielce, Szczecin és Wołomin. Utóbbiakkal én köthettem ilyen megállapodást.

Fotó: Bach Máté
– Miért pont ezekkel a településekkel léptek testvérvárosi kapcsolatra?
– Mindegyik történelmének egy-egy meghatározó pontján forrt össze Csepellel. Szczecin 1956-ban a legtöbb segélyszállítmányát Csepelre juttatta el. Lengyel testvéreink Szczecinben ostromolták meg és verték szét december 10-én – a bosszúszomjas és hazaáruló kommunisták által üldözött magyar szabadságharcosok és forradalmárok melletti kiállásuk jeleként – a szovjet konzulátust. Kezdeményezésemre erre az eseményre emlékeztet a város legszebb parkjában felállított csepeli Pesti srác szobor ikerpárja. Wołomin pedig a 123 év után újra megteremtett lengyel államiság megvédésének szimbóluma. Határában zajlott le 1920. augusztus 15-én a „visztulai csodaként” elhíresült varsói csata. Piłsudski marsall az ossowi mezőn verte tönkre Tuhacsevszkij bolsevik–orosz seregét. Ehhez viszont elengedhetetlen volt az a 22 millió darabos magyar lőszerszállítmány, amellyel Európában egyedüliként csak mi támogattuk a lengyelek szabadságharcát, s amely a csepeli Weiss Manfréd Művekből érkezett. Ennek emléktáblája Varsóban és Csepelen is olvasható. Utóbbit Bronisław Komorowski és Schmitt Pál elnök urak avatták fel a Szent Imre téren 2012-ben, a lengyel–magyar barátság napján. A csata és az önzetlen baráti segítségnyújtás centenáriuma éppen jövőre lesz.