A gyilkosok érdekeit védik Soros Györgyék

Brüsszel folytatja a hazánk elleni támadássorozatot a civilek átláthatóságát szolgáló törvény miatt, ami jól illeszkedik abba a sorba, ahogy a Soros-hálózat civil szervezetei évek óta próbálják befolyásolni a nemzeti törvényhozást és csorbítani a kormányzati jogköröket. A nemzeti szuverenitásunkat súlyosan sérti például a spekuláns jogvédő NGO-inak börtönbiznisze, illetve az a törekvés, hogy tényleges életfogytiglanra ítélt gyilkosokat is igyekeznek szabadlábra helyeztetni.

Az igazság nem mindig érvényesül. Az NGO-k gyakran a bűn pártján állnak Fotó: Mirkó István

Ismét terítékre került a civil törvény Brüsszelben, miután az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona arra kérte a bíróságot tegnap ismertetett indítványában, hogy állapítsa meg: a külföldről finanszírozott civil szervezetek működését szabályozó törvény sérti a magánélet és a személyes adatok védelmét, és az egyesülési szabadságot sértő rendelkezéseket is tartalmaz, valamint indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását – tartalmazza a Társaság a Szabadságjogokért lapunkhoz eljuttatott közleménye.

– Az Európai Bíróság főtanácsnoki véleménye ellenére a kormánypártok kitartanak a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény mellett, mert az Magyarország biztonságát szolgálja és a külföldről pénzelt bevándorláspárti Soros-szervezetek átláthatóságát növeli – olvasható a Fidesz lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Az igazság nem mindig érvényesül. Az NGO-k gyakran a bűn pártján állnak
Fotó: Mirkó István

A Stop, Soros!-ként is ismert törvény miatt az Európai Bizottság 2017 nyarán kötelezettségszegési eljárást indított, arra kérve az Európai Unió Bíróságát, hogy állapítsák meg, a szabályozás sérti az uniós jogot.

A két éve bírósági szakaszban lévő eljárás a végéhez közeledik, a főtanácsnoki indítvány ismertetése az ítélethozatalt készítheti elő. A törvénycsomag egyébként az illegális migrációt igyekszik visszaszorítani különböző intézkedésekkel a törvénytelen bevándorlást támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásával, a bevándorlási finanszírozási illetékkel, valamint az idegenrendészeti távoltartással kapcsolatban.

Ennek fényében nem meglepő a főtanácsnok érvelése, hiszen Brüsszel és a Soros-hálózat számos olyan álcivil szervezetet támogat, amelyek igyekeznek nyomást gyakorolni a kormányra, illetve megváltoztatni Magyarország törvényes rendjét.

Az egyik leggyakrabban támadott terület a büntetőjog, valamint az igazságszolgáltatás. Ismert például, hogy ilyen NGO-k indították el azt a börtönbizniszt, amelynek célja, hogy a fogvatartási körülmények nem megfelelő voltára hivatkozva elítélt bűnözők sok millió forintot pereljenek ki az államtól.

A Soros-szervezetek ellepték az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) különböző beadványokkal, s 2015 márciusa és 2016 februárja között 99 ügyben állapítottak meg zömében 1,5 és 8,5 millió forint közötti összeget egy-egy fogvatartottnak, az említett időszak végére pedig már csaknem kilencezer beadvány várt elbírálásra. A szélsőliberális jogvédők azt akarták elérni, hogy a bírók ritkábban szabjanak ki letöltendő börtönbüntetést, illetve hogy az elítéltek hamarabb szabadulhassanak.

A magyar állam álláspontja az, hogy életellenes bűncselekmények életfogytiglanra ítélt elkövetői semmiképpen ne legyenek szabadlábra helyezhetők, és Varga Judit igazságügyi miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a tárca tavasszal kezdeményezi a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását. Továbbá a Kúria elnökénél is kezdeményezte, hogy vizsgálja felül az életellenes bűncselekmények ítélkezési gyakorlatát.

A Soros-hálózat azonban a súlyos, kegyetlen bűncselekményért elítélt elkövetők érdekeit képviseli. Például a Magyar Helsinki Bizottság, a spekuláns egyik zászlóshajója Karsai Dániel ügyvéddel együttműködve nemcsak kártérítések megítélését kívánta elérni különböző címszavak alatt, hanem az ország egész igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási rendszerének az átalakítását – egyebek mellett a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés eltörlését – igyekezett kikényszeríteni.

Ezt egyébként – egy rablógyilkos ügyének képviseletén keresztül – majdnem sikerült is elérniük. Magyar Lászlót – aki bandájával idős embereket kínzott meg, három halálesetet okozva – 2010-ben ítélték tényleges életfogytiglanra.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben igazat adott a Helsinki Bizottság által segített gyilkosnak, s a Soros-szervezet végül kijárta, hogy 20-25 évente a bíróságnak felül kelljen vizsgálnia a legkegyetlenebb bűncselekményekért elítélt fegyencek szabadlábra helyezésének lehetőségét. Korábban a legkegyetlenebb, életellenes bűnözők a börtönben haltak meg, ami alól csak a köztársasági elnöki kegyelem jelenthetett feloldozást, s a Magyar Lászlóéhoz vagy a nevelt fiát, Szita Bencét meggyilkoló Polcz Erikáéhoz hasonló esetekben hozott ítéletet a magyar társadalom tudomásul vette.

A perek igazi céljáról a Helsinki Bizottság 2016-os, a börtönzsúfoltság enyhítésére összeállított javaslatcsomagja árulkodik, amelyben többek között az szerepel: „1. Nem kell büntetni, ha bírságolni is elegendő. 3. El kellene törölni a büntetőjogi elzárást. 6. Inkább házi őrizet, mint előzetes letartóztatás.”

Tehát a szélsőliberális jogvédők valójában a büntető törvénykönyv szabályainak fellazítását akarták elérni, és 2017-re a kormánynak módosítania kellett a Büntetés-Végrehajtási (bv.) Törvényt, s az új jogszabály szerint a fogvatartottak a börtönkörülmények miatt panasszal élhetnek az adott bv.-intézet parancsnokánál, ha pedig érdemben nem javul a helyzetük, bv.-bíróhoz fordulhatnak.

Kiengednék a skálás gyilkost

A győri gyerekgyilkos után a magyar kriminalisztika legvéresebb kezű bűnözőjének, a skálás gyilkos néven elhíresült Bene Lászlónak a feltételes szabadlábra helyezéséről is döntött tegnap a bíróság első fokon, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy az elítélt fogvatartásának jelentős része alatt a büntetés-végrehajtási intézet rendjét betartotta. Az ügyészi fellebbezés miatt a végzés nem végleges, az elítélt szabadon bocsátására nem került sor a Szegedi Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása szerint. Benét a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek. A férfi több súlyos bűntettet követett el társával, akivel együtt rabolták ki például 1992-ben a budai Skála áruház pénzszállító autóját, megölve közben egy egyetemistát, lőgyakorlatozás közben pedig két vadász életét oltották ki.