Álmodnak-e a robotbírók virtuális ügyfelekkel?

Kiberbírók, bűnelőrejelző szoftverek, hazugságfelismerő kamerák – mindezek nem egy komor utópiáról szóló regény hívószavai, hanem már létező technológiák. A nagy kérdés az, hogy milyen döntéseket lehet majd a mesterséges intelligencián alapuló szisztémáknak átengedni a jogrendszeren belül.  

Robbanásszerűen nő az elektronikus jogi technológiára (angol nevén legaltech vagy lawtech) fordított beruházások összege. Más innovatív iparágaktól eltérően a legaltech területén az európai cégek a világ élvonalához tartoznak számos eredeti fejlesztéssel és aktív piaccal – jegyzi meg az EU Reporter. A gazdasági aspektusnál talán izgalmasabb kérdés, hogy mekkora hatással lehetnek az ilyen eszközök nem csupán a jogászszakmára, hanem mindannyiunk életére.

A jog területén használt vagy a jövőben használható elektronikus eszközök kapcsán egyáltalán nem minden esetben van szó hajmeresztő technikai újításokról. Az úgynevezett első generációs eszközök inkább az ügyvédekkel és bírákkal folyó elektronikus kommunikációról, a bizonyítékok és érvek elektronikus benyújtásáról, az ügyekkel kapcsolatos adattömeg kezeléséről és böngészéséről, vagy éppen egy bírósági tárgyalás online lebonyolításáról szólnak.

A valóban izgalmas kérdés inkább a „kimeneti oldalt” érinti. Például annak a lehetősége, hogy gazdasági jogvitákat ügyvédek, vagy a hagyományos bírósági intézmények igénybevétele nélkül, mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszerek segítségével rendezzenek. Már egyáltalán nem a távoli jövő zenéje például, hogy az MI képes legyen pontos előrejelzést adni egy per várható kimeneteléről, amit a felek akár el is fogadhatnak kötelező érvényűnek. A Chicagói Egyetem már 2018-ban bemutatta azt az algoritmusát, amely az embernél pontosabban jelezte előre a bírósági ügyek végeredményét. Az Egyesült Államok Legfelső Bíróságán korábban tárgyalt huszonnyolcezer ügyön végezték a tesztet, és a rendszer 70,2 százalékos pontossággal találta el a döntéseket.

Azonban a szakemberek többsége szerint mindez korántsem jelentheti azt, hogy rövid– vagy akár középtávon is kiválthatók lennének az emberi bírók. De a fentiek szerint annak már sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy az MI-szoftverek a bizonyítékok mérlegelésével, illetve az adott törvényszék korábbi döntéseinek figyelembevételével meghatározzák, hogy milyen lehet egy per kimenetele. Az USA-ban például már a piacon vannak olyan rendszerek, amelyek segítenek az ügyvédeknek annak eldöntésében, hogy ügyfelük melyik bíróságon, sőt melyik bírónál számíthat a legnagyobb valószínűséggel kedvező ítéletre.

A jelenlegi technológiai színvonalat figyelembe véve már nincs messze a pont, amikor mesterséges intelligenciára bízhatnák a szemben álló felek egyes gazdasági jogvitáinak rendezését, megkerülve egy hosszadalmas eljárást a „hagyományos” bíróságon.

A teljes cikk a Mandiner című lapban olvasható el.