Frontot alkotnak a daganatos megbetegedésekkel szemben

A Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia azért is alakult, hogy a lehető legjobb gyakorlatokat dolgozzuk ki együtt a rák legyőzéséhez – mondta el a lapunknak adott interjúban Andrej Dimitrie­vics Kaprin, az oroszországi Orvosi Radiológiai Kutatóközpont főigazgatója, akit tegnap választottak meg az akadémia alelnökének. A huszonegy ország részvételével alakult, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter által alapított társaság célja, hogy csökkentsék a halálozások számát és minél hamarább észrevegyék a betegséget, növelve ezzel a gyógyulás esélyeit.

Az orosz szakember szerint a rák leküzdéséhez kombinált és komplex megoldások szükségesek Fotó: Bach Máté

– Mit tart a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia legnagyobb előnyének?

– Elsősorban az akadémia huszonegy országa szakmai tudásának az egyesítése fontos. Nagy kaliberű szakértőkről van szó, akiket összekovácsol a rák elleni küzdelem. Ez sok fiatal orvost és kutatót is a sorainkba vonz. Megtanítjuk a fiatal generáció szakembereinek, hogyan kerüljenek kapcsolatba egymással országhatárokon túl, a tudomány és a jó gyakorlatok talaján. Így az akadémia az onkológia jövőjét is kijelölheti. Arra fogunk törekedni, hogy megtaláljuk a legjobb gyakorlatot olyan nehéz terepen is, mint a rákgyógyítás.

– Lát arra esélyt, hogy belátható időn belül kifejlesszenek olyan gyógyszereket, illetve kezelési módokat, amelyek a rák most még nehezebben gyógyítható fajtái – például tüdő- vagy agydaganat – ellen is hatékonyak lesznek?

– Abban hiszek, hogy a kombinált és komplex gyógymódok válnak egyre hatékonyabbá. Egy gyógyszerrel lehetetlen minden ráktípust gyógyítani. A molekuláris és genetikai kutatás folyamatosan fejlődik, így ma már tudjuk, hogy egy daganat nagyon különböző sejtek sokaságából áll, épp ezért van szükség a komplex megoldásokra. Ezekkel szeretnénk egyre jobban leküzdeni a gyógyszerek toxikus mellékhatásait és a radiológiai rezisztenciát is, vagyis azt, amikor a daganat már nem reagál az addig alkalmazott kezelésekre.

Az orosz szakember szerint a rák leküzdéséhez kombinált és komplex megoldások szükségesek
Fotó: Bach Máté

– Van valamiféle verseny a kutatóhálózatok között, hogy ki fejleszti ki hamarabb a leghatékonyabb rákgyógyszert?

– Az onkológiai betegségek gyógyítása tényleg nemzetközi probléma, évente tízmillió embert veszítünk el emiatt világszerte, és a megbetegedések száma 18,5 millió. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint ráadásul ez a szám 2030-ra 26 százalékkal nő. Ekkora kihívásnál a verseny nem helyénvaló, hiszen mind szövetségesek vagyunk – politikai nézetektől függetlenül – a rák elleni háborúban. Ebben is látszik az akadémia fontos szerepe: szövetségesi frontot alkotunk a daganatos megbetegedésekkel szemben.

– Magyarországon jellemző, hogy bár sokféle rákszűrés elérhető ingyenesen, még mindig kevesen élnek a lehetőséggel. Lát jó példát arra valamelyik országban, hogy az emberek tesznek a saját egészségükért? Hogyan lehetne ebben áttörést elérni?

– A mentalitás valóban nagyon fontos tényező a megelőzésben. Sokat dolgozunk olyan országokkal, mint Japán és más távol-keleti országok, ahol egész más az emberek hozzáállása. Megoldást jelenthet a problémára a tömegtájékoztatás, ami azonban nem mindegy, hogyan történik: ha például a média valamilyen rossz hírről számol be, és emiatt csökken a bizalom az orvosokban, akkor egyből kevesebben mennek el szűrésre. Ugyancsak fontos az egészségtudatosság növelése, ehhez hasznos, ha minél egyszerűbben bemutatjuk írásban, filmeken, mit tehetnek magukért az emberek.

– Van valamilyen konkrét célkitűzése az akadémiának az összefogással?

– Az onkológiában vannak fontos minőség-ellenőrzési mutatók. A halálozások számának csökkentése a mi feladatunk. Ezt szeretnénk már a következő egy évben elérni, ahogy azt is, hogy a betegséget minél hamarabb, már az első vagy második stádiumban észrevegyük. Fontos célunk az orvos-utánpótlás is, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik majd a mi generációnkat gyógyítják.