Ma a holokauszt hatmillió áldozata előtt hajtanak fejet világszerte

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét. Orbán Viktor kormányfő ma utazik Auschwitzba, ahol többek között Reuven Rivlin izraeli államelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Andrzej Duda, Frank-Walter Steinmeier, valamint a belga király és királynő társaságában vesz részt a megemlékezésen.

1944, Birkenau. Többségükre azonnali halál várt a gázkamrában Fotó: Fortepan: Lili Jacob

A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, „a végső megoldást” (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat”, héber megfelelője a soá) mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, az ő számuk 500-600 ezer közöttire tehető.

Az Auschwitz (lengyel nevén Oświęcim) melletti megsemmisítőtábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (lengyel nevén Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (Zyklon–B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.

Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, háromnegyedükre azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – közel 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert érkezésük után azonnal gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

1944, Birkenau. Többségükre azonnali halál várt a gázkamrában
Fotó: Fortepan: Lili Jacob

A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban – amelynek foglyait a németek korábban a halálmenetekben nagyrészt evakuálták – és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak.

A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánították a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává. Minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak. Ez utóbbin hazánkat idén Orbán Viktor miniszterelnök képviseli, aki ma utazik Auschwitzba, ahol többek között Reuven Rivlin izraeli államelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Andrzej Duda, Frank-Walter Steinmeier, valamint a belga király és királynő társaságában vesz részt a megemlékezésen, ahol – az auschwitzi emlékhely honlapja szerint – a fő vendégek a túlélők lesznek. A lengyelországi túlélők nagyobb csoportja mellett az Egyesült Államokból, Kanadából, Izraelből, Ausztráliából, több európai államból és a volt Szovjetunió országaiból érkező holokauszt-túlélők 120 fős küldöttsége is jelen lesz. „Az auschwitz-birkenaui Halálkapu előtt mondott tanúvallomásaikat az egész világ hallani fogja” – írják a szervezők.

Mit képes megtenni egyik ember a másikkal

A holokauszt emléknapja arra figyelmeztet, mit képes megtenni egyik ember a másikkal – mondta tegnap Kovács Tamás, a budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója az M1-en. Kovács Tamás azt mondta: a deportáltak átlagemberek voltak, „bűnük” többnyire csak az volt, hogy zsidónak születtek. Budapesten a Dohány utcai zsinagóga Emanuel-emlékparkjában áll a holokauszt áldozatainak emlékfája, a 2004 óta működő Páva utcai Holokauszt Emlékközpont belső udvarát körülölelő, nyolc méter magas kőfalon pedig különleges üvegtáblákra vésve látható a népirtás magyarországi áldozatainak neve. Az első nemzetközi holokauszt-emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt-emléknap április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása.