Mérföldkőhöz ért az orvostudomány a Parkinson-kór kezelésében

Új szintre lépett az előrehaladott stádiumú Parkinson-kór kezelése a világban, miután január 16-tól lehetővé vált egy új mélyagyi stimulációs eszköz beépítése. Először Angliában, majd Németországban, Svájcban, Hollandiában és ötödikként hazánkban, Szegeden végezték el tegnap a legmodernebb agyi pacemaker beültetését az idegsebészeti klinika hibrid műtőkomplexumában.

A szerdai műtét több órán át tartott, de a beteg már ma felkelhet Fotó: Fotó: Frank Yvette (FY), Délmagyarország

– Az elektródákat tizedmilliméter pontosan kell beültetni ahhoz, hogy a megfelelő hatást érjük el. A most használt képalkotó rendszer többek közt ebben volt segítségünkre. Hasonlóan kell elképzelni, mint az autókban lévő GPS-rendszert, a térkép a számunkra a műtét közben készült kép, erre vetíti rá a neuronavigációs rendszer az elektróda végét, majd egy célzóberendezés segítségével látjuk, hogy megfelelő szögben, milliméter pontosan a helyén ­van-e. Ezt követően rögzítjük – magyarázta.

A betegnek a műtét alatt csaknem végig ébren kell lennie, hogy folyamatosan figyelhessék a szemmozgását, beszédértését és a számolási funkciót is, valamint hogy a kór tüneteit, azt, hogy mennyire enyhül a remegés, illetve oldódik a szintén a parkinsonosokra jellemző merevség. Azt is vizsgálják, hogy ne legyen túl sok az elektromos ingerlés, ilyen tünetek a műtét után nem jelentkezhetnek. A pácienst csak a műtét végén altatják el, amikor a szívpacemakerhez hasonlóan a kulcscsontnál a bőr alá beültetik magát a vezérlő egységet.

Forradalmasított kezelés

Az agyi pacemaker-beültetést, a mélyagyi stimulációt Valálik István alkalmazta először hazánkban 1998-ban. A jelenleg a Szent János-kórházban dolgozó idegsebész az elmúlt 20 évben több mint négyszáz ilyen beavatkozást végzett. Mint lapunknak elmondta: az agyi pacemaker-beültetés többféle mozgászavar kezelését is forradalmasította. A Parkinson-kór mellett ilyen a disztónia (akaratlan izom-összehúzódások által kiváltott végtagmerevség), az esszenciális tremor (kézremegés és/vagy fejremegés), a szklerózis multiplex vagy a stroke okozta mozgászavarok. A kézremegést sokféle módon próbálták megszüntetni. Végül egy műtét mellékhatásként derült ki, hogy ha egy bizonyos részt elroncsolnak, akkor a remegés megáll, de bénulást nem okoz. Az agyi célzóberendezéseket, amelyekkel igyekeznek pontosan behatárolni egy-egy ingerület helyét, még a múlt század elején kezdték fejleszteni. – A mozgásszabályozást több agyi központ végzi – magyarázta Valálik István. – Amikor megbomlik közöttük az egyensúly, az egyik gátolt lesz, míg a másik túl aktív. Hozzátenni nem nagyon tudunk az idegrendszerhez, ezért ahol túlműködés van, ott avatkozunk be. Jelenleg CT- és MR-vizsgálat alapján 3D-ben elkészített terv szerint juttatjuk a kezelő elektródát a megfelelő agyi központba, ahol a tünetképzés láncolatában részt vevő, túlműködő sejteket szabályozzák. A módszer 2002 óta egészségbiztosítási finanszírozással is elérhető Magyarországon. (H. É.)