Az ösztöndíjszerződés sajátossága, hogy nemcsak pénzt, de a diplomaszerzés után állást is kínálnak a végzetteknek valamelyik tankerületi fenntartású iskolában. Feltétel azonban, hogy ezt a munkaviszonyt legalább annyi ideig fenntartsa a fiatal, mint ameddig az ösztöndíjat folyósították neki, máskülönben visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A munka helyszínét, vagyis az iskolát a KK választja ki, de a hallgató előzetesen megjelölhet három megyét, ahol hajlandó állást vállalni.
Hogy melyik szakon mennyi támogatás jár, azt a létszámadatok alapján minden szemeszterben újrakalkulálják. A mostani félévben a kiemelten támogatott szakok a következők: informatikatanár, matematikatanár, testnevelő tanár, biológiatanár, fizikatanár, kémiatanár, technika, életvitel- és gyakorlattanár, természetismeret, környezettan tanár. A magasabb támogatási összegek a tanulmányi átlagtól is függenek, de nem egységes az elvárt eredmény, a művészeti, zenetanári szakon például valamivel jobb jegyekre van szükség, mint a gyógypedagógus-képzésben. Ha valaki az adott félévben nem éri el a szükséges átlagot, akkor azokra a hónapokra nem utalják neki a pénzt, de nem veszti el az ösztöndíjas jogviszonyát.
A Klebelsberg-ösztöndíjat eredetileg az osztatlan tanár szakok népszerűsítésére hozták létre, de hamar bekapcsolták a gyógypedagógusokat, és a kormány tavalyi döntése értelmében idén jönnek az alsós tanítók is. A program kiterjesztéséről szóló rendelet szerint a tanítók bevonása 2020-ban 108 millió forintba fog kerülni, 2021-ben 270 millió forintba, 2022-ben azonban már több mint félmilliárdos többletköltséggel számol a kormány, a 2023. évtől pedig beépülő jelleggel 702 milliós többletforrást különítenének el a költségvetésből a fenti célra az Emberi Erőforrások Minisztériumának.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!