Orbán Viktor: Országépítő korszak van Magyarországon

A családvédelmi akcióterv folytatásáról, a Magyar falu programról, valamint a nemzeti energia- és klímavédelmi stratégia ambiciózus céljairól is beszámolt Orbán Viktor a tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök az évindító Kormányinfón fontos bejelentéseket tett az egészségügy és a gazdaság kapcsán is. A kormányfő a szegénység felszámolását nevezte a kereszténydemokrata politika legfőbb céljának.

A miniszterelnök közel három órán keresztül válaszolt a sajtó kérdéseire Fotó: Kurucz Árpád

– Szeretném, ha a háromgyermekes édesanyákra is kiterjesztenék életük végéig a személyi jövedelemadó-mentességet, de erről még jelentős viták vannak a pénzügyminiszterrel – jelentette be Orbán Viktor tegnap az évindító Kormányinfón a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy milyen újabb intézkedések várhatóak a családvédelmi akcióterv kapcsán.

– Ha nem bevándorlókat akarunk, hanem magyar gyermekeket, és a magyar gazdaság képes a forrásokat megtermelni, akkor az egyetlen megoldás az, hogy minél nagyobb összeget a családok és a gyermeknevelés támogatására fordítsunk – hangsúlyozta a miniszterelnök. Lapunk érdeklődésére azt is elmondta, hogy folytatódik a Magyar falu program, amely a kistelepülések felzárkóztatásán túl klímavédelmi kérdés is.

A miniszterelnök közel három órán keresztül válaszolt a sajtó kérdéseire
Fotó: Kurucz Árpád

– Nem akarunk gigavárosokat, meg akarjuk őrizni a falusi, kertvárosi életviszonyokat – tette hozzá. Ugyanakkor célként fogalmazta meg, hogy minden magyar településről fél órán belül elérhető legyen egy négysávos gyorsforgalmi út és legyen széles sávú internetelérhetőség.

A sajtótájékoztatón azt is bejelentette: a kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el.

– Nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt a magyarok közös életét, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt az alkalmazkodást meg kell kezdeni – tette hozzá.

A stratégia szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét a paksi atomerőmű adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne.

– Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez ötvenezer milliárd forint kell – mutatott rá. A kormányfő a klíma- és környezetvédelmi akcióterv konkrét intézkedései között említette, hogy a városi közlekedésben 2022-től csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani, minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, mentesíteni kell a folyókat az eldobált PET-palackoktól és meg kell kezdeni a műanyag csomagolóanyagok kivezetését.

A gazdasági kérdések kapcsán fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót, 2010-hez képest több mint 800 ezerrel többen dolgoznak és a bérek 82 hónapja folyamatosan nőnek.

– A kereszténydemokrata kormányzás legfontosabb lépése, hogy a legkevesebbet keresők bére nőtt a legjobban. Ez a szegénység felszámolásának legjobb útja – hangsúlyozta a kormányfő. A magyar gazdaság fejlettsége kapcsán megjegyezte, az jelenleg az uniós átlag 71 százaléka, a kormány célja pedig az, hogy ez 2030-ra elérje a 85 százalékot. A 2020-as évet intellektuális szempontból és a kormányzati munkát tekintve és is izgalmasnak nevezte, amelynek fontos eleme az újabb gazdaságvédelmi akcióterv, amiről a februári évértékelőn fog részleteket mondani.

Az egészségügy helyzetére kitérve kijelentette: véget kell vetni a kórházak adósságfelhalmozásának, amihez minden eszközt megadnak az illetékes miniszternek. Orbán Viktor bejelentette: átcsoportosítják a fejlesztési forrásokat a kórházi várók, kórtermek és az azokhoz kapcsolódó szociális helyiségek felújítására. Megjegyezte: fontos cél az egészségügyi szakdolgozók és nővérek megtartása, ezért ők 2,5-3 év alatt 72 százalékos béremelést kapnak. Azt is bejelentette, hogy február elsejétől ingyenesek lesznek a meddőségkezelésben használt gyógyszerek.

A kormányfő a társadalom igazságérzetét sértő ügyekről is beszélt. Elképesztőnek nevezte, hogy elítélt bűnözőknek milliókat fizet az állam, mert a rossz fogva tartásra hivatkozva perelnek és nyernek. – Ennek a gyakorlatnak vége, nem fogunk fizetni senkinek, és vállaljuk a vitákat az unióval – jelentette be a miniszterelnök.

A cigánygyermekek szüleinek iskolai szegregációra hivatkozva megítélt 100 milliós kártérítés kapcsán azt mondta: „Ha gyöngyöspatai lennék, megkérdezném, hogyan lehetséges, hogy egyesek minden munka nélkül hatalmas összeget kapnak.” Hozzátette: az sincsen kibeszélve, hogy mi minősül szegregációnak. – Az biztos, hogy ez így nem maradhat – szögezte le.

A kormányfő a győri gyerekgyilkossággal kapcsolatban elmondta, hogy senkit nem lehet a jogerős ítélet hatálya alatt ideiglenesen szabadon bocsátani, és erre megfelelő jogszabályokat alkotnak majd.

A miniszterelnök szólt a migrációs helyzetről is, közölte: 70 százalékkal emelkedett a Törökországba érkező illegális bevándorlók száma, és ennek következtében jelentősen megnőtt a nyomás a magyar–szerb határon. Elmondta: a kormány döntött a déli határon szolgáló katonák és rendőrök számának növeléséről, és ha szükséges, a V4-ek azonnal segítenek a határvédelemben, Magyarország pedig haladéktalanul Macedóniába küldött egy rendőri kontingenst.

Soros György politikai tevékenysége kapcsán azt mondta: „Nincs Soros-fóbiánk, de szemben állunk egy Soros György által vezetett csoporttal, amelynek célja, hogy befolyást gyakoroljon az európai politikára.”

– Az ország szuverenitását érintő kérdésekben ezeket a vitákat és küzdelmeket le kell folytatni – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki egy új európai kereszténydemokrata kezdeményezés lehetőségéről is beszélt, ellensúlyozva Macron francia elnök baloldali mozgalmát. Az Európai Néppártban (EPP) szerinte változásra van szükség, mert a pártszövetség az elhibázott liberális, szocialista politikája miatt teret veszít. – A kérdés az, hogy a néppárton belül a Fidesznek van-e kellő ereje, hogy kikényszerítse vagy kezdeményezze a változást – fűzte hozzá.

A belpolitikára visszatérve a kormányfő hangsúlyozta: le kell zárni a két éve tartó kampányidőszakot, és többek között vissza kell térni a nemzeti konzultáció rendszerére, amiből legalább kettőt szeretne a kormány ebben az évben megtartani. – Túl hosszú volt a politikai kampány Magyarországon, és ennek a logikája inkább küzdelmes, ezt az emberek nem szeretik – mondta Orbán Viktor.

Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati választás után többen is felvetették a Fideszen belül a változás szükségességét, Orbán Viktor úgy fogalmazott: nem kell csodálkozni, hogy az ellenzék is nyert az önkormányzati választáson, ez – mint mondta – a demokrácia lényege.

A miniszterelnök az évindító Kormányinfón közel három órán át válaszolt a sajtó kérdéseire
Fotó: Kurucz Árpád

Hozzátette, a Fidesz győzelme sem végleges, minden nap újra meg kell nyerniük a politikai vitákat, a demokrácia minden pártot arra kényszerít, hogy újra és újra jobb teljesítményt nyújtson. – A kormány politikai kampányban legközelebb 2022 januárja után vesz részt, addig minden idejét a kormányzásra, az „aprómunkára” összpontosítja – jegyezte meg. A miniszterelnök kijelentette: 2010 óta országépítő korszakban van a kormány, ezt a munkát szeretnék erősíteni, munkás két évként jellemezte a következő időszakot. Kérdésre hozzátette: a Fideszben még nincs döntés a 2022-es miniszterelnök-jelölt személyéről, de készen áll a feladatra.

Számít a volt minisztereire

Orbán Viktor a Kormányinfón arra is reagált, hogy a napokban három korábbi kancelláriaminisztere, Stumpf István, Navracsics Tibor és Lázár János is kritikát fogalmazott meg a Fidesszel, illetve a kormánnyal kapcsolatban. Stumpf István volt miniszterről, korábbi alkotmánybíróról a kormányfő úgy nyilatkozott: mindig a legnagyobb tisztelettel viseltetett iránta, a véleményét is kikéri, meghallgatja, és igyekszik is megfogadni.

– És igaza van, ha az ember támadó középpályásnak már nem jó (…), akkor védekező középpályásnak kell lenni – fogalmazott. A miniszterelnök Navracsics Tibor munkájára a következő időszakban is számít, mert ő az egyetlen olyan volt európai uniós biztos, aki Fidesz-tag.

Megjegyezte, Navracsics Tibor kormánybiztosként a Veszprém Európa kulturális fővárosi címével kapcsolatos munkáért felel. Lázár Jánosnak szintén méltatta az érdemeit, majd hozzátette: „Elveszítettük közben Hódmezővásárhelyt, és most neki az a dolga, hogy visszaszerezze, és ehhez sok sikert kívánok neki, és minden támogatást meg is adok.”

Cinizmus és demagógia jellemzi a kormányfői sajtótájékoztatóval kapcsolatos ellenzéki reakciókat. Az MSZP szerint a Fidesz megszorításokkal, elvonásokkal akarja elérni azt, hogy a kórházaknak ne legyen adósságuk, ez pedig további emberéleteket követelhet. A klímastratégiá­ról azt mondták, össznemzeti ügyről van szó, ez nem pártpolitikai kérdés, ezért szívesen ülnek tárgyalóasztalhoz az ügyben.

A DK fájónak nevezte, hogy szerintük a miniszterelnök a régi sorosozós és migránsozós lemezt feltéve két órán keresztül beszélt a semmiről, bohóctréfává züllesztve az emberekkel való valódi kommunikációt.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szerint Orbán Viktor álomországban él, miközben Magyarország az Európai Unió második legszegényebb nemzete, a kormány pedig a második legkorruptabb.

Szabó Tímea (Párbeszéd) monodrámának nevezte a Kormányinfót, szerinte az egészségügy helyzetének javítására nem elég a béremelés és a fejlesztés, a klímavédelem kapcsán pedig saját programjukat ajánlotta a miniszterelnök figyelmébe.

A Mi Hazánk továbbra is úgy látja, a kormány politikája elégtelen választ ad a demográfiai válságra, a családtámogatások és a béremelések sem tudják megállítani az elszegényedést és az elvándorlást. (G. D.)

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke:

Orbán Viktor békülékenyebb, barátságosabb hangot ütött meg, mint amit tőle jó ideje megszoktunk. Mintha váltás lenne a kommunikációjában, ami most nem arról szólt, hogy kit és hogyan győzzünk le, ebből a szempontból különösen érdekes volt a választások értékelése a miniszterelnök részéről.

Kérdés, hogy a hangnemváltás hosszabb távon is kitart-e. A háromgyermekes anyák szja-mentessége egyelőre nem ígéretként, csupán felvetésként hangzott el, viszont meglepetés volt a miniszterelnök részéről, hogy beszélt az egészségügyről. Kissé úgy tűnt, mintha a kórházakat okolta volna az eladósodásukért, pedig ennek az állami finanszírozás az oka.

Meglepetés volt az is, hogy Orbán szólt a klímaváltozásról is, amivel elismerte, hogy a probléma létezik és kezdeni kell vele valamit. Abban már vitám van vele, hogy ezt kinek és mennyiben kellene megfizetnie, ebben ugyanis mindenkinek van dolga, nem az számít, hogy ki szegény, ki gazdag. Azt viszont hiányoltam, hogy az oktatásról nem szólt egy szót sem.

Kiszelly Zoltán politológus:

Orbán Viktor nagyon őszintén és nyíltan válaszolt minden kérdésre, a legfőbb üzenet tehát az volt, hogy nincsen tabutéma, a kormány érzékeli azokat a problémákat, amelyek leginkább foglalkoztatják az embereket.

Ezek közül kiemelkedik az egészségügy, amellyel kapcsolatban kiderült, hogy az orvosok után az ápolók helyzetén és az egészségügyi intézmények állapotán kíván javítani a kabinet. Ilyen továbbá a klímaváltozás problémája, amit a kormány összhangban kezel a rezsicsökkentéssel, illetve a gazdasági növekedéssel.

Ez egy megfontolt politikai magatartás, szemben a nyugati ideológiavezérelt klímapolitikával. Mert Németországban ugyan lekapcsolják az atomerőművet, de ennek az árát az emberekkel fizettetik meg. A háromgyermekes anyák szja-mentességéről szóló felvetés pedig a migráció és bevándorlás helyetti alternatíva, aminek lényege az, hogy nem idegen embereket, akár tömegeket kell idehozni, hanem a magyar családok gyermekvállalási kedvét kell lehetőség szerint támogatni.