Sulyok Tamás: Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban

Az Alkotmánybíróság elnöke úgy fogalmazott, hogy a német mintára 2012-ben bevezetett alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés jogintézményével az alapjogi bíráskodás alapját tették le.

Hozzátette, hogy nehéz helyzetbe hoz azonban olyan testületeket, amelyek értékes munkát végeztek. Példaként hozta fel az új Polgári Törvénykönyv tanácsadó testületét, amely számos olyan értelmező állásfoglalást és véleményt fogadott el, amely az új Polgári Törvénykönyv alkalmazásában orientálni tudja az alkalmazókat.

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta: az Országos Bírói Tanáccsal már egyeztetett arról a kérdéskörről, hogy milyen konkrét intézkedéseket igényelhet a tágabb értelemben vett bírósági egységeken belüli ellentét, amely a kommunikációs zavaron túl a bíróságok működésére is kihat.

Kitért arra is, hogy fontos a bíróságok társadalmi szerepvállalását is áttekinteni és újragondolni. A bíróságokat alapvetően senki sem fogja szeretni, azonban a jogkereső közönség értékelni fogja a munkáját. A bíróságoknak nem kell elefántcsonttoronyba kerülniük, de a sikert sem szabad a Facebookon lájkokban mérniük – fogalmazott.

Az OBH elnöke arról is beszélt, hogy az ugrásszerű technikai fejlődéssel a jogi anyagok könnyebb elérése nem feltétlenül tükröződik minden esetben az ítélkezés folyamatán, valamint meglátása szerint élesen el kell választani az igazgatási és ítélkezési funkciót. A kevert státuszokat minimalizálni szükséges minden szinten a bíró vagy igazgasson, vagy ítélkezzen, a kettő keveréke zavart okozhat – mondta.

Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az elmúlt 15 évben mintegy 32 ezer ügy érkezett a táblára, amelyből 1732 büntető szakos volt. Az előző év végére a 32 ezer ügyből a folyamatban lévő 202 ügy kivételével mindegyik befejeződött.

Kitért arra is, hogy április 1-jével a munkaügyi ügyszakok is felállnak az ítélőtáblákon.

A konferencián az évforduló alkalmából bemutatták a Győri Királyi Ítélőtábla történetéről és ítélkezéséről szóló tanulmánykötetet, amelynek szerzői között egyetemi oktatók és a győri levéltár igazgatója mellett az ítélőtábla jelenlegi elnöke és bírái is megtalálhatók. A kötet bemutatja a 19. és a 20. század fordulója társadalmi problémáit, a korabeli bírói szervezet kiépülését és az egyes szakterületek ítélkezési gyakorlatát.