Több százezer németet üldöztek el a kommunisták

A régi bűnöket, mások bűneit akkor tudjuk gyógyítani, ha mindenben segítjük a német közösséget, ha emlékezünk a történelmi múltra – mondta Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, aki a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján a XX. század borzalmainak felidézésével adózott a meghurcolt, kitelepített svábok emléke előtt.

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából mondott beszédet Soltész Miklós Mányon, ahol 72 család 370 tagját üldözték el, szakították el évszázados gyökereiket. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a teljes huszadik századot felölelve idézte fel a hazánkban élő svábok sorsát. „A közrend és nyugalom érdekében erélyes intézkedésekkel a volksbundisták és svábok kitelepítésének kérdését is meg fogom oldani. A sikeres munka feltétele, hogy azok a szervek és közegek, amelyekre a feladatok végrehajtása vár, hivatásuk magaslatán álljanak” – idézte az államtitkár Nagy Imre szavait 1945-ből. – Az idézett fenyegetésbe szinte az egész XX. század tragikus története belesűrűsödik, összekapcsolódik az emberiség eddigi legpusztítóbb, leggyalázatosabb döntéseivel, eseményeivel – fogalmazott Soltész Miklós, aki felidézte, a nagyhatalmak a szarajevói merényletre hivatkozva robbantották ki az addigi legvéresebb háborút. Emlékeztetett: milliók és milliók szenvedtek és pusztultak el miattuk. Az I. világháborút lezáró párizsi döntés magában hordozta, szinte előrevetítette az újabb szörnyű világégést. Nekünk, magyaroknak pedig a trianoni békediktátum száz éve nem múló sebeket okozott. Országunk kétharmadát, a lakosság egyharmadát elvették.

– A rossz, átgondolatlan, a nagyhatalmi arroganciából fakadó döntések egy következő időszak pusztításait okozták. Mert a gyarmatbirodalmuk sokuknak továbbra is fennmaradt, annak hasznát és gazdasági előnyeit máig is élvezik. Mert hagyták és csendben engedték a bolsevizmus terjedését, a szovjet szocializmus kegyetlen működését. Mert hagyták a német nácizmus megerősödését és későbbi szörnyű lépéseit, tetteit. Mire észbe kaptak, már újabb milliók és milliók szenvedtek és pusztultak el. Hagyták, hogy minket, a magyar nemzetet, az itt élő népeket is a német náci vezetés megszálljon, ideológiáját ránk erőltesse, és egyben magához vonzzon egy angol-amerikai bombázás-sorozatot, amely bűnökért minket máig sem kárpótolt soha senki. És a nagyhatalmak hagyták azt is, hogy a szovjet rendszer itt tobzódjon! Rossz béketárgyalásaik miatt részesei voltak annak, hogy a II. világháborút követően a közép-európai népekre újabb szenvedés várjon – sorolta a történelem politikai lépéseit az államtitkár.

Úgy folytatta, mindezek miatt a térségben élő németek millióit is nem várt megpróbáltatás, gyötrelem érte, hiszen dacára annak, hogy évszázadokon keresztül itt éltek velünk, az igazságtalan büntetés lesújtott rájuk is. – Lesújtottak a kommunisták Romániában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában és sajnos itt, Magyarországon is. Kegyetlen gyilkosságok, börtön és elűzetés jellemezte a térséget, ezeket az éveket. Rákosiék, Nagy Imréék, Rajkék mind bűnösök voltak abban, hogy 1946. január 19-től 1948 júniusáig bezárólag közel 200 ezer németet elüldöztek, további százezreket pedig évtizedekig rettegésben tartottak – fogalmazott.

Soltész Miklós felidézte, az 1941-es népszámláláskor mintegy 500 ezer honfitársunk vallotta magát német származásúnak. 1949-ben, az elűzetést, a megfélemlítést követően 2600-an. – Ma Magyarországon ismét lehetősége van a német nemzetiségnek iskolákat, önkormányzatokat, intézményeket fenntartaniuk, így nem csoda, hogy újra nagyjából 186 ezer ember vallja magát német származásúnak – mondta a képviselő, aki hangsúlyozta, a felelősség óriási és közös, a régi bűnöket, mások bűneit pedig mi akkor tudjuk gyógyítani, ha mindenben segítjük a német közösséget, ha emlékezünk a történelmi múltra. – A szépre és gyalázatosra egyaránt, hogy a szép emlék fenntartson, megerősítsen, a gyalázatos pedig újra elő ne fordulhasson. A világ vezető hatalmai pedig ne álproblémákkal foglalkozzanak, ne mondvacsinált jogi lépésekkel alázzák meg ismét a kisebb országokat, hanem ismerjék fel a világ pusztulásához vezető újabb fenyegető lépéseket, jelenkori történéseket – zárta beszédét Soltész Miklós.