Az 1938-as eucharisztikus kongresszust idézi fel az M5 csatorna portrésorozata

Jobb jövődnek záloga címmel indít portrésorozatot hétfőtől az M5 kulturális csatorna, melynek epizódjaiban egykori résztvevők beszélnek az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszusról.

Forrás: MTI2020. 02. 02. 20:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csete Beáta kiemelt szerkesztő-műsorvezető az MTI-nek elmondta: a sorozat címe idézet a '38-as kongresszus himnuszából, amely így – az első riportalany, Farkas Attila érseki tanácsos szavaival – hidat képez a múlt és a jelen között.

Elmondta: a nyolcrészes, februártól szeptemberig havonta műsorra kerülő epizódokban egy vagy két egykori résztvevő mesél arról, hogyan emlékszik a gyerekként megélt világkongresszusra és milyen útravalót kapott életéhez az eseménytől.

Megjegyezte: többen közülük a világkongresszuson lettek elsőáldozók, hiszen ahogy a 2020-as kongresszus nyitó szentmiséjén lesz tömeges elsőáldozás, úgy a '38-as kongresszusnak is fontos programja volt a szentmise, amelyen több tízezer gyerek vette magához először az Oltáriszentséget. Az 1938 májusában Budapesten megtartott 34. Eucharisztikus Világkongresszus záró, a Hősök terén bemutatott szentmiséjén félmillió hívő vett részt.

Több riportalany visszaemlékszik a Hősök terén megtartott, férfiak éjszakai szentségimádására is – tette hozzá Csete Beáta.

Kitért arra: az 1938-as világkongresszust „forrongó időszakban”, közvetlenül a második világháború kitörése előtt rendezték. Hitler a németeknek és az osztrákoknak megtiltotta a részvételt, mégis több ezren vonatra szálltak és részt vettek a világkongresszuson.

„Ma szintén olyan időszakot élünk, amikor a világ nem minden táján nézik jó szemmel, ha valaki keresztény” – fogalmazott.

Szólt arról is: nagy dolog egy ország éltében, hogy 100 éven belül kétszer rendezhet eucharisztikus kongresszust, az pedig keveseknek adatik meg, hogy két ilyen kongresszuson vehetnek részt a saját hazájukban. Ezek az emberek túléltek egy világháborút, az 56-os forradalmat, a kommunizmus évtizedeit, amikor üldözték az egyházakat és a velük készített riportokban arról is beszélnek, hogyan tudtak megmaradni kereszténynek ezekben az időszakokban, milyen tartást adott nekik a hitük.

A szereplők többsége hétköznapi ember, de ketten közülük, Farkas Attila és Nemeshegyi Péter a katolikus egyház meghatározó szereplői hazánkban – tette hozzá Csete Beáta.

A 2020 szeptember 13-tól 20-ig tartó 52. kongresszus fő helyszíne a budapesti Hungexpo területe lesz. A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek szerepelnek. A legtöbb embert a nyitó szentmisére, a Puskás Ferenc Stadionba, a szeptember 19-i Kossuth téri misére és az azt követő körmenetre, valamint a záró szentmisére, a Hősök terére várják a szervezők.

Az eucharisztia szó egyszerre jelent szentmisét, az utolsó vacsorát megjelenítő cselekményt és az Oltáriszentséget, a szentmisén Jézus Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyeret és bort.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.