Régebbi, a lakosság körében és a sajtóban is nagy visszhangot kiváltott bűncselekményekről tartottak előadás-sorozatot a Debreceni Járásbíróságon. Kádár Hunor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a kolozsvári sorozatgyilkos, a „kalapácsos ember” történetét ismertette. A leghírhedtebb romániai sorozatgyilkos 1972 szeptemberében ölt először, áldozatát, egy nőt a Szamos folyó partján találtak meg. Szó esett az elkövetés módjáról, eszközéről, azokról az apró nyomokról, amelyek később elvezettek az elkövetőig. Indítékot a nyomozók sokáig nem találtak a hét emberölés, illetve kísérlet tárgyában. A rendőrök azért nevezték el „kalapácsos embernek”, mert azt valószínűsítették, hogy az elkövetés eszköze egy kalapács lehetett.
Akkoriban a legfelkészültebb romániai nyomozót, Dumitru Ceacanica ezredest és csapatát állították rá az ügyre. A rendőrök egy pszichiátriai betegre gyanakodtak, és a szexuális indíttatást is megállapították. Nehezítette a nyomozást, hogy a tettes az áldozatok lakását felgyújtotta, továbbá az egyik nő, aki túlélte a támadást, hazudott arról, hogy ismeri-e az elkövetőt. Megállapították, hogy a gyilkos Kolozsváron született, paranoid skizofrén és már állt pszichiátriai kezelés alatt. Korábban mozdonyvezetőként dolgozott, egyszer maximális sebességgel áthajtott egy vasútállomáson, ezzel több ember életét veszélyeztette. Amikor elfogták, a házkutatás során a férfi elmondta, hogy a ruhásszekrényében találkozott a sátánnal, valamint a szekrényben tartotta azokat a füzeteket, amelyekben leírta a gyilkosságokat és a sátáni parancsokat arról, hogyan kell a bűncselekményeket elkövetnie. Két „tolvajkulcsot” is találtak a házában, amelyekkel az áldozatok lakásába észrevétlenül be tudott jutni. Kóros elmeállapota miatt a bíróság felmentette a férfit, azonban elrendelte kényszergyógykezelését. Az 1993 decemberében bekövetkezett haláláig a pszichiátriai intézményben kezelték.

Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc
Varga Árpád, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség főügyésze Kírják János törvénysértő elítélésének okairól és következményeiről tartott előadást. A „martfűi rém” történetét könyvben, színházban és filmben is feldolgozták. A Kovács Péter által az ötvenes évek vége felé és hatvanas évek elején elkövetett gyilkosságokhoz kötődik a korabeli magyar bűnüldözés egyik legnagyobb szakmai hibája, hiszen helyette Kírjákot ítélték el először. Az előadó bemutatta, hogy a bűnüldöző hatóságokra milyen jelentős nyomás nehezedett, így mindenáron gyors eredményt akartak felmutatni a lakosság megnyugtatása érdekében. Az előadó részletesen ismertette az ügyet egy szemtanú vallomásától kezdve Kírják János kikényszerített beismerő vallomásán át egészen addig, míg az ügy megoldódott, a valódi elkövetőt felelősségre vonták és Kírják János törvénysértő elítélése ügyében levonták a konzekvenciákat.