A magyarság identitásának mindig szerves része volt a keleti származás tudata – VIDEÓ

„A magyar hagyomány legendái, krónikái teljesen egyértelműen tudatják az utókorral, hogy a szittya-hun-magyar rokonság folytonos” – hangoztatta Kásler Miklós.

A magyar őstörténet kaukázusi forrásaiból nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban hétfőn.

Kásler Miklós a megnyitón kiemelte, hogy a magyarság identitásának mindig szerves része volt a keleti származás tudata.

A magyar eredettudat nyelvi alapon való meghatározását a miniszter olyan a tudománypolitikai döntésnek nevezte, amely „mindenki érzése szerint legalább százötven éve bicegett”. A legújabb tudományágak képviselői ezt a kérdést is helyrerakják – fűzte hozzá.

„A magyar hagyomány legendái, krónikái teljesen egyértelműen tudatják az utókorral, hogy a szittya-hun-magyar rokonság folytonos” – hangoztatta Kásler Miklós.

Szerinte ezt a Habsburg tudománypolitika, illetve a bolsevizmus időszaka alatt – a keleti kutatásterület magyar kutatók előli elzártsága miatt – nem lehetett korábban bizonyítani.

Az elmúlt harminc évben most kínálkozik először lehetőség arra, hogy az első magyar keletkutató régészek munkáját folytatni lehessen – hangsúlyozta Pósta Béla, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója és M. Lezsák Gabriella, a tárlat kurátorának munkáját is méltatva a miniszter.

https://vimeo.com/391991760

Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy az M. Lezsák Gabriella vezetésével kiásott leletek „nagyon sok szempontból hasonlítanak a honfoglalás kori magyarság emlékeire és sok szempontból megegyeznek azokkal”.

Álláspontja szerint a kiállítás olyan új korszakot nyit meg, amikor „a tudományok szabadon szárnyalhatnak, és nem nullázzák le egymás eredményeit, hanem összefogásukkal egzakt alapon magasabb minőség jöhet létre”.

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a megnyitón az orosz és magyar kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta és azt, hogy a minisztériumi háttérintézmények a jó politikai kapcsolatokat új kulturális tartalommal töltik meg.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: a magyarság történetének sajátossága, hogy a nemzet etnogenezise egy vándorláshoz kapcsolódik, ezért szerinte messze keleten is keresünk kell gyökereinket.

Rustam Sulejmanov, a Mardzsani Alapítvány elnöke felszólalásában kiemelte: látható, hogy a magyarság gyökerei összefonódnak a jelenleg ma Oroszország területén élt számos nép történelmével.

A hazánkban először látható 9-10. századi, honfoglaló magyar jellegű régészeti leletek, a korabeli viseletet és életmódot szemléltető installációk, rekonstrukciós rajzok és térképek vezetnek el egy időben és térben távoli, de szellemi kultúrájában közeli világba. A tárlat egyben emléket állít az első keletkutató régészek egyike, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója, Pósta Béla magyar őstörténeti kutatásainak.

Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint a Magyarországon első alkalommal bemutatott leletek az M. Lezsák Gabriella által 2016-tól éves rendszerességgel szervezett régészeti kutatóutak során dokumentált, „honfoglaló magyar jellegű” tárgyakból kerültek ki.

A tárlat bemutatja a kaukázusi magyar régészeti kutatóutakat, felidézi a 2019 októberében végzett első magyar-orosz régészeti feltárás néhány fontosabb mozzanatát, és beszámol a néprajz és a genetika legújabb eredményeiről.

A kiállításon látható jurtainstalláció honfoglalás kori viseletekkel, használati tárgyakkal és az Észak-Kaukázusban gyűjtött népzenével érzékelteti a 9-10. századi magyarság mindennapjait. A tárlat régészeti tárgyait és dokumentumait a moszkvai Mardzsani Alapítvány, a Krasznodari Állami Történeti és Régészeti Múzeum, az Anapai Régészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár kölcsönözték.

A kiállítás február 17. – április 26. között látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.

Fotók: Magyarságkutató Intézet