A magyar őstörténet kaukázusi forrásaiból nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban hétfőn.
Kásler Miklós a megnyitón kiemelte, hogy a magyarság identitásának mindig szerves része volt a keleti származás tudata.
A magyar eredettudat nyelvi alapon való meghatározását a miniszter olyan a tudománypolitikai döntésnek nevezte, amely „mindenki érzése szerint legalább százötven éve bicegett”. A legújabb tudományágak képviselői ezt a kérdést is helyrerakják – fűzte hozzá.
„A magyar hagyomány legendái, krónikái teljesen egyértelműen tudatják az utókorral, hogy a szittya-hun-magyar rokonság folytonos” – hangoztatta Kásler Miklós.
Szerinte ezt a Habsburg tudománypolitika, illetve a bolsevizmus időszaka alatt – a keleti kutatásterület magyar kutatók előli elzártsága miatt – nem lehetett korábban bizonyítani.
Az elmúlt harminc évben most kínálkozik először lehetőség arra, hogy az első magyar keletkutató régészek munkáját folytatni lehessen – hangsúlyozta Pósta Béla, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója és M. Lezsák Gabriella, a tárlat kurátorának munkáját is méltatva a miniszter.
https://vimeo.com/391991760
Kásler Miklós úgy fogalmazott, hogy az M. Lezsák Gabriella vezetésével kiásott leletek „nagyon sok szempontból hasonlítanak a honfoglalás kori magyarság emlékeire és sok szempontból megegyeznek azokkal”.
Álláspontja szerint a kiállítás olyan új korszakot nyit meg, amikor „a tudományok szabadon szárnyalhatnak, és nem nullázzák le egymás eredményeit, hanem összefogásukkal egzakt alapon magasabb minőség jöhet létre”.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a megnyitón az orosz és magyar kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta és azt, hogy a minisztériumi háttérintézmények a jó politikai kapcsolatokat új kulturális tartalommal töltik meg.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: a magyarság történetének sajátossága, hogy a nemzet etnogenezise egy vándorláshoz kapcsolódik, ezért szerinte messze keleten is keresünk kell gyökereinket.
