– Az ötvenes években minden télen volt hó, természetes dolog volt, hogy mentünk szánkózni, vártuk a fehér karácsonyt, és csak ritkán fordult elő, hogy január elsején focizni lehetett. A nyarak viszont, akárcsak most, forróak voltak, mezítláb csak a füvön lehetett sétálni gyerekként – emlékszik vissza gyerekkorának időjárására Lóránt Károly, mérnök-közgazdász az Origonak adott interjúban. Szerinte ezeket a példákat alapul véve egy emberélet alatt is érzékelhető a klímaváltozás.
– Leginkább a telek lettek melegebbek, egyre ritkábban esik a hó, és folyamatosan csökken a fagyos napok száma. Azt viszont, hogy egyértelműen az ember okozza a Föld klímájának változását, csupán élettapasztalat alapján nehéz megállapítani – vallja Lóránt Károly. A témában olvasott szakirodalmak alapján úgy gondolja, hogy egyéb, környezeti hatásoknak sokkal nagyobb szerepe lehet, mint az emberi tevékenységnek.
Persze ezek között is vannak eltérések. Az Antarktisz jegéből vett minták például hosszú időre visszamenőleg megmutatják, hogyan változott az éghajlat. Kiderült, korábban is voltak hidegebb és melegebb periódusok.
Lóránt Károly felidézte, hogy egy magyar kutató, Miskolczi Ferenc pedig arra a megállapításra jutott, hogy az üvegházhatás tekintetében a vízgőznek van meghatározó, sőt szabályozó szerepe, nem a szén-dioxidnak. Tavaly októberben pedig több száz éghajlatkutató írta alá azt az ENSZ-nek küldött nyilatkozatot, miszerint nincs klímavészhelyzet. A felmelegedésért csak részben felelős az emberi tevékenység.
Politikai kérdés lett a klíma
Lóránt Károly szerint a klímaváltozásról szóló vita már a kezdetektől fogva egy nagyon erős politikai kérdéssé vált.
– Ha valakitől megkérdezem, hogy milyen pártra szavazott, akkor meg tudom mondani, hogy klímakérdésben mi a véleménye. Mi több, olyan szélsőséges vélemények is megjelentek, mint a grazi egyetem egyik zenetanáráé, aki szerint ki kell végezni azokat, akik nem fogadják el, hogy az emberek okozzák a felmelegedést – idézte fel Lóránt Károly
„Megbízható, tudományos anyagot, ami ne lenne elfogult a témában, szinte lehetetlen találni. Még ha igaz is lenne, akkor se az a megoldás, hogy lemegyünk nullára. Vannak szegény országok, amelyek nem tudnak mást csinálni, mint szenet égetni, nincs más. Ha tényleg elfogadom, hogy a szén-dioxid-kibocsátást korlátozni kell, akkor ha az ember utánaszámol alaposan, rájön, hogy nincs más, mint az atomenergia. A nap és szélenergiának olyan tárolási igénye van, ami a mai feltételek mellett nem biztosított” – mondta az Origonak a mérnök-közgazdász.