Nemzeti konzultáció: március közepén kapjuk meg a kérdőíveket

A kormánynak világos válaszai vannak az elmúlt hónapokban társadalmi vitákat kiváltó kérdésekre, ám ezek nemzetközi és hazai képviseletéhez komoly társadalmi felhatalmazásra van szüksége – ezzel indokolta a soron közvetkező nemzeti konzultációt a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a gyöngyöspatai romák kártérítési ügyét, a győri gyermekgyilkossággal kapcsolatos eljárást, a börtönbizniszt, valamint a bírók függetlenségének kérdését említette. Gulyás Gergely bejelentette azt is, hogy a kormány által elfogadott klíma- és természetvédelmi akcióterv részleteit a miniszterelnök fogja ismertetni vasárnapi évértékelőjén.

Baranyai Gábor - Csekő Imre
2020. 02. 14. 7:47
A kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemzeti konzultáció indításáról született döntés a tegnapi kormányülésen, amelyre az elmúlt másfél-két hónapban komoly társadalmi vitát kiváltó kérdések adnak okot – mondta csütörtökön Gulyás Gergely, aki hozzátette, hogy amikor tíz éve kormányra kerültek, a rend helyreállítását is vállalták a gazdaság rendbetétele mellett. A konzultáción várhatóan kilenc kérdést tesznek fel az embereknek. A tervek szerint március közepétől érkezhetnek meg az ívek a háztartásokba, a konzultáció májusban lezárulhat, így az eredmény tükrében még a tavaszi ülésszakban törvényeket alkothat a T. Ház.

A miniszter szerint a gyöngyöspatai ügy kapcsán kérdésként vetődik fel, segítség-e, ha a kártérítés az adott közösség békéjét bontja meg. Ugyancsak kérdésként merülhet fel, hogy jár-e annak az összeg, akinek tucatnyi igazolatlan napja volt az iskolában. Nem jobb-e egy valódi felzárkózás támogatása? – sorolta.

A börtönbiznisz kapcsán azt mondta: a kormány az európai követelmények közül meg kíván felelni azoknak, amelyek az emberi méltóságot szolgálják és a józan ésszel összeegyeztethetők, a miniszter szerint azonban nem tartozik ide, hogy Magyarországnak évi nyolcmilliárd forintnyi fizetési kötelezettsége származzon abból, hogy három vagy négy négyzetméternyi hely jut-e egy fogvatartottnak.

Hozzátette: Varga Judit igazságügyi miniszter várhatóan ebben a hónapban be fogja nyújtani a jogszabály-módosítást. Ebben az ügyben cél az, hogy a lehető leggyorsabban oldják meg a börtönzsúfoltság kérdését és semmilyen szükségtelen pénz kifizetésére a magyar költségvetésből ne kerülhessen sor – mondta. A győri gyermekgyilkosságokat érintve azt vetette fel: megelőzhető-e az ilyen eset a szigorú büntetőpolitika nélkül?

A kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja
Fotó: Teknős Miklós

Ugyancsak kérdés, hogyha bűnszervezetben elkövetett gazdasági bűncselekménynél nem megengedett a feltételes szabadságra bocsátás, indokolt-e annak biztosítása, ha valaki egy másik ember életére tör. Végezetül a bírák esetében hangsúlyozta: a kormány a bíróságok függetlenségét a demokratikus jogállam elengedhetetlen részének tartja. De éppen a függetlenség miatt fontos az, hogy a függetlenségüknek még a látszata se sérüljön, akár egy üzleti érdekeltség miatt – tette hozzá, azzal együtt: az összeférhetetlenség kérdését akár a bírák is támogathatják.

Gulyás Gergely bejelentette azt is, klíma- és természetvédelmi akciótervet fogadott el a kormány, amelynek részleteit Orbán Viktor miniszterelnök fogja ismertetni vasárnapi évértékelőjében. Hozzátette, a kormány célja, hogy az állam mindent megtegyen azért, hogy a jövő generációk környezetvédelmi szempontból is jobb állapotú országot örököljenek, mint amit 2010-ben a kormányalakításkor ők átvettek.

A Magyar Nemzet megkérdezte Gulyás Gergelyt, mit gondol arról, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros Budapest szabad címmel kiállítást nyitott a metróban a főváros 75 évvel ezelőtti ostromának lezárultára emlékezve.

Hazugság, hogy Budapest felszabadult volna az ostrom után, mert az az igazság, hogy a náci megszállással megszűnt a főváros szabadsága, és csak a rendszerváltáskor, a kommunista diktatúra lezárultával lett újra szabad a főváros – hangsúlyozta a miniszter.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.