Az EJEB nyilvános adatait felhasználva az European Implementation Network épített webes adatbázist a strasbourgi döntések végrehajtásáról. Az európai hálózati szervezet nemrég publikálta az elvi jelentőségűként meghatározott ítéletek végrehajtási arányait az Európa Tanács (ET) összes tagállamára lebontva. A Magyar Helsinki Bizottság közleményében azt is állítja, hogy az EJEB saját értékelése szerint a rendszerszintű problémákat feltáró döntéseket tekintik ilyen ítéletnek, amelyek nyomán az adott államnak intézkedéseket kell tennie ahhoz, hogy a további jogsértések előfordulását megelőzze.
Az érvelés szakmai tekintetben nem egészen koherens, hiszen a sommás megállapítást tevő szakértők is elismerik, hogy a „lemaradás” valójában nem azt jelenti, hogy az állam Magyarországon ne fizetné ki az EJEB által a kérelmezőknek (panaszosoknak) megítélt kártérítéseket – ezt nevezik igazságos elégtételnek az EJEB-zsargonban –, hanem a kritika fő iránya ez esetben az, hogy Magyarország nem eszközöl szükséges változtatásokat ahhoz, hogy orvosolni tudja az általánosabb problémát.
A magyar államot bíráló közlés erősen vitatható, részben csúsztatásokat tartalmazó állításokat fogalmaz meg: eszerint a magyar államnak azt is biztosítania kell, hogy az adott per tárgyához hasonló sérelem, hátrány később másokat már ne érhessen. Ennek érdekében még törvényalkotói lépéseket, a bírósági ítélkezési gyakorlatot felülvizsgálását és képzéseket indítását is szükségesnek tartják.
A tények azonban ennek az általánosítóan negatív véleménynek ellentmondani látszanak még akkor is, ha az elmúlt négy-öt évben a strasbourgi esetjog Magyarország irányában az egyértelmű változás jeleit mutatja. A bíróságnak a hazai jogalkotásra hatást gyakorló ítéletei, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések vagy a szabálysértési eljárás végrehajtása tekintetében jól dokumentálhatók, amiként a magyar jogrendszerre, igazságszolgáltatásra más területeken is hatást gyakoroltak a jogi szabályozások módosítására ösztönző EJEB-döntések (jelentős részben a hazai büntetés-véghajtásban a fogvatartási körülményekkel kapcsolatosan). A probléma pontosabb megismeréséhez, az NGO-k által tett bírálatok súlyán történő kezeléséhez szükséges a magyar igazságszolgáltatás és közigazgatás általános hatékonyságának, illetve teljesítményének európai környezetben való szakmai értékelése is.
