Több pénzt kapnak a civil szervezetek

Az európai identitás megőrzése érdekében össze kell fognia a civileknek, az államnak és az egyháznak. Ez nem pártpolitikai kérdés, különösen akkor, amikor Európa, amely a zsidó-keresztény civilizáció felépítője, az illegálisan érkező migránsok támadása alatt áll, jelentette ki Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója.

Az újhartyániak a templomuk felújítására pályáztak és nyertek Fotó: Havran Zoltán

Az idei 7,7 milliárd forintról jövőre 9,2 milliárd forintra nő a civil szervezetek közvetlen költségvetési támogatása – jelentette be tegnap a Miniszterelnökség civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Civil Összefogás Fórum (CÖF)–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által rendezett imareggelit megelőző sajtótájékoztatón közölte, hogy az idén további ötmilliárd forint pluszforrást jelent a Magyar falu program keretében meghirdetendő Falusi Civil Alap. Erre áprilistól pályázhatnak a legfeljebb ötezer lakosú településeken működő civil szervezetek – tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarországon 61 ezer civil szervezet működik. A források bőségét jól mutatja, hogy az elmúlt évben 370 mil­liárd forint állami, önkormányzati, magán- és uniós támogatásban részesültek. A Nemzeti Együttműködési Alapra pályázó 11 776 civil szervezet közül 5500, vagyis a pályázók 46 százaléka nyert forrást, és hamarosan megkötik a támogatási szerződéseket – ismertette.

Az újhartyániak a templomuk felújítására pályáztak és nyertek
Fotó: Havran Zoltán

Hozzáfűzte, hogy ahol a Miniszterelnökségnek lehetősége nyílik beleszólnia a források odaítélésébe – ez a teljes keret 15 százaléka –, ott tükröztetik a kormányzati prioritásokat, vagyis a keresztény kultúra és a családok védelmét – mondta a helyettes államtitkár.

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárságának vezetője kiemelte, hogy a kormány hitvallása szerint a kereszténység a nemzet legfőbb összetartó ereje. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma a világ népességének nyolcvan százaléka olyan országokban él, ahol korlátozzák a szabad vallásgyakorlást, a vallásuk miatt üldözött emberek nyolcvan százaléka pedig keresztény. – Keleten felrobbantják, Nyugaton bezárják, Magyarországon viszont építik a templomokat – fogalmazott.

Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke arról szólt: a keresztény Európa, az európai identitás megőrzése érdekében össze kell fognia a civileknek, az államnak és az egyháznak. Ez nem pártpolitikai kérdés, különösen akkor, amikor Euró­pa, amely a zsidó-keresztény civilizáció felépítője, az illegálisan érkező migránsok támadása alatt áll.

Annál is inkább, mert az Európai Unió intézményeinek szociálliberális politikát támogató hozzáállása és az embercsempészekkel összefogó NGO-szervezetek segítik a nyakló nélküli, ellenőrizhetetlen migránsinváziót – mondta. Ebben a helyzetben az a céljuk – folytatta –, hogy távol tartsák Európától a vallásháborúkat és megakadályozzák a párhuzamos társadalmak kialakulását.