Az általános iskolában, ahol mindenki tanul biológiát, a hangsúlyok az utóbbi két témakörre tevődtek át, ezek óraszámai átlagosan 15 százalékkal emelkedtek. A középiskolai szakaszban is jól érzékelhető a három erővonal, de más hangsúlyokkal.
A szándékunk az volt, hogy a korábban tanult klasszikus biológia-témakörök (például növénytan, állattan, rendszertan) helyett érkezzünk meg a XXI. századba – fogalmazott a szakértő.
Kitért arra is, hogy az utóbbi évtizedekben a biológia terén elért eredmények beláthatatlan lehetőségeket nyitnak meg. – Az újonnan azonosított mikrovilág-DNS-ek, a genomszerkesztési eljárások, a molekuláris diagnosztika és terápia, az epigenetika vagy éppen az őssejtkutatás új alapokra helyezték a tudományágat.
A tanterv második pillérét alkotó egészségtan pedig mindezt emberközeli kontextusba ágyazza: például a daganatos betegségek kialakulása és a sejtszintű információs működések közötti összefüggés vizsgálatával.
A mindennapi életben alkalmazható gyakorlati tudás megjelenik többek között a szűrővizsgálatok és a védőoltások betegségmegelőzésében játszott szerepének bemutatásában, vagy éppen a fertőző betegségek kiváltó okainak és a járványok elleni védekezés lehetőségeinek feltárásában – sorolta a biológiaórák lehetséges témaköreit a szakértő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!