Jelentősen csökkent a kémiatananyag

Fontos és előremutató változásokat hoz a Nemzeti alaptanterv, illetve a hozzá kapcsolódó kerettantervek a kémia tantárgy esetében – mutatott rá a Magyar Nemzetnek egy a tartalomfejlesztésben részt vevő szaktanár. Bárány Zsolt Béla elmondta: évek óta folyamatosan csökken a kémia óraszáma, ezt azonban sosem követte a tananyagtartalom érdemi mérséklése, sőt a 2012-es kerettanterv jelentősen növelte is.

A cél, hogy a mindennapi élethez köthető ismerethez jussanak a diákok Fotó: Havran Zoltán

– Arra sem volt elég az óraszám, hogy minden témakörrel foglalkozzunk, a gyakorlás már szóba sem jöhetett – magyarázta Bárány Zsolt Béla. – A mostani fejlesztés során az egyik elv az volt, hogy kimutatható csökkentést érjünk el. A 7–8. évfolyamon a leckék 37 százaléka kikerült a tananyagból, míg a 9–10. évfolyamon ez a csökkentés körülbelül 25 százalékos. Egy konkrét példát is hadd említsek: az általános iskolai szakaszban ezentúl csak a szóegyenletek felírása marad a kötelező tananyag, a kémiai jelrendszerrel felírt reakcióegyenletek csak a gimnáziumi képzésben jönnek elő. Egy 15 éves gyermek sokkal könnyebben átlátja és megérti ezt a kérdést, mint egy 13 éves – ismertette a változásokat a kerettantervek kémia munkacsoportját vezető pedagógus. Hozzátette: a módosítással az is céljuk volt, hogy a tanulók már a bevezető évfolyamokon is a mindennapi élethez köthető, alkalmazható ismerethez jussanak.

Bárány Zsolt Béla azt mondja, új témák nem nagyon jelennek meg a kémia­tananyagban, viszont néhány témára a korábbinál jóval nagyobb hangsúly kerül, ilyen például a környezet- és egészségtudatos életvitel, a globális klímaváltozás következményei, a fenntarthatóság értékrendjének kialakítása vagy a mindennapok fontosabb anyagaival való ismerkedés.

Szerkezeti változások is vannak – folytatta –, hiszen míg a természettudományos tárgyak közül eddig csak a földrajz és a kémia esetében ért véget 10. osztályban a kötelező tanulmányi rész, ezentúl a fizika és a biológia is le fog zárulni ekkor. Ez új helyzetet teremt, hisz szorosan egymásra épülő tantárgyakról van szó. – Biológiából például csak a 11. évfolyamon tanultak a diákok a biokémiáról, miután 10.-ben kémiából már megismerkedtek az életműködések szempontjából jelentős vegyületekkel. Hogy ez az egymásra épülés megmaradjon, szükség volt bizonyos áthelyezésekre. A gimnáziumi kémia-kerettantervben ezért a szerves kémia a szervetlen kémia elé kerül – hangsúlyozta a szaktanár.

Megjegyezte: a 9. évfolyamon mindössze heti egy kémiaóra marad, az óraszámcsökkentés azonban rövid távon valamelyest enyhíti a pedagógusok létszámhiányát, hiszen közismert, hogy rohamosan csökken a kémiatanárok száma.

A cél, hogy a mindennapi élethez köthető ismerethez jussanak a diákok
Fotó: Havran Zoltán

A módszertani változások közül a szakértő kiemelte: a tudomány logikáját követő feldolgozás mellett nagyobb hangsúlyt kap az alkalmazás-központúság.

– Utóbbi időigényesebb, de fontosnak tartjuk, hogy a tanuló aktív szereplője legyen a tanítás-tanulás folyamatának. A 7–8. évfolyamon ezért 137, míg a 9–12. évfolyamon 179 olyan választható tevékenységet illesztettünk a kerettantervbe, amely biztosítja a tanulók tanórai aktivitását. Ezek között projektek, kiselőadások, IKT-eszközök segítségével végzett tevékenységek (fényképek, mozgóképek, hangfelvételek készítése, mobilapplikációk alkalmazása stb.), érvelő viták és természetesen tanulói kísérletek egyaránt szerepelnek – sorolta a szakértő.

A tanári szabadság kapcsán kifejtette: míg a 2012-es kerettantervek már-már konkrét tanmenetek voltak, most a fejlesztés első pillanatától az volt a cél, hogy megmutassák a pedagógusoknak, megbíznak a szakmai tudásukban. – Szerettük volna elérni, hogy tényleg legyen lehetőségük szabadon tervezni. Ez a szándék több ponton is nyomon követhető. Egyrészt az egyes témaköröknél csak javasolt időkeret lett megjelölve, másrészt a javasolt tevékenységek listájából a pedagógus azt illeszti a tanóráiba, amelyiket szeretné. Ha egyet sem szeretne, mert jobbat, hatékonyabbat tud, akkor azt is megteheti. Mivel ez a NAT a minimumot tartalmazza, a tanár ehhez képest szabadon bővítheti a szerinte fontos ismeretek körét. A jelszavunk akár az is lehetne, hogy „Merjünk keveset, de alaposan tanítani. Többet tanítani lehet” – húzta alá Bárány Zsolt Béla.