Minden, amit a járványról tudhatunk

Több mint két héttel ezelőtt, március 4-én diagnosztizálták az első magyarországi koronavírus-fertőzést, rögtön két esetet, hazánkban tanuló iráni diákok szervezetében mutatták ki a kórokozó jelenlétét. Azóta napról napra egyre többet lehet tudni a vírusról, illetve annak természetéről, terjedéséről és a védekezés lehetséges módjáról. A kormány és a védekezést koordináló Operatív Törzs folyamatosan hoz döntéseket, elsősorban az emberek élete és egészsége védelméért, továbbá a rendkívüli helyzet okozta gazdasági károk enyhítésére. Összeállításunkban az eddig felvetődött kérdéseket vettük sorra és igyekeztünk azokat megválaszolni.

A fertőzöttek mihamarabbi felismeréséhez jelenleg a laboratóriumi vizsgálat a legmegbízhatóbb módszer Fotó: MTI/Varga György

Mik azok a koronavírusok?

Az 1960-as évektől ismert kórokozók, amelyek nevüket a koronára emlékeztető felszíni kitüremkedéseikről kapták. Jelenleg hét olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni.

Mit kell tudni az újfajta koronavírusról?

Ez az a koronavírustörzs (SARS-CoV–2), amelyet Kínában azonosítottak 2019 végén. Az általa okozott betegséget nevezik Covid–19-nek.

Mennyire veszélyes ez a kórokozó?

Akinek egészséges az immunrendszere, annál nagy valószínűséggel nem fordul elő súlyos, halálos lefolyás. Mint minden fertőzésre, erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat és a szövődmények is gyakoribbak. Az esetek kevesebb mint húsz százalékában tapasztaltak súlyos szövődményeket, és mintegy két-három százalékos a halálozási arány. Ez az eddigi adatok alapján magasabb, mint a szezonális influenzajárványok esetén.

Hogyan terjed a vírusfertőzés?

Leginkább cseppfertőzéssel: köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel. A fertőzött felületek és tárgyak megérintésével a vírus a kézre kerülhet, az arc, a száj, az orr érintésével bejuthat a szervezetbe, illetve közvetlenül belélegezhetjük. Tüsszentéssel a vírus két méterre is képes eljutni. Az emberi bőr ideális felület a vírusoknak, de egy vírust hordozó felületet megérintve is átkerülhet az a bőrre, ahonnan könnyen bekerül a szájba, orrba, szembe.

Meddig életképes különböző felületeken az új koronavírus?

A legfrissebb kutatások szerint rézfelületen akár négy óráig, kartonpapíron akár 24 óráig, műanyagon és rozsdamentes acélon pedig akár 72 óráig is életben marad. A levegőben szálló részecskékre tapadva több órán át életképes a vírus.

Mik a tünetei a megbetegedésnek?

A koronavírus döntően a légutakat támadja meg, ezért általánosan jellemző rá a magas láz, a köhögés és a nehézlégzés. Előfordul orrváladékozás, fejfájás, levertség, valamint a tüdőgyulladásnak megfelelő tünetek: fulladás, fekvési képtelenség, légszomj. A koronavírus-fertőzöttek között kevesen számolnak be torokfájásról, míg más vírusok esetén ez gyakori panasz.

Mennyi a lappangási idő?

Legkevesebb öt nap, de van, akinél 11 nap után jelentkeznek az első tünetek. Emiatt indokolt a 14 napos karantén.

Mi a teendő a tünetek észlelésekor?

Mihamarabb telefonos segítséget kell kérni. A háziorvos, az ügyeletes orvos vagy a mentőszolgálat szakembereinek kérdései megerősíthetik vagy kizárhatják a fertőzés gyanúját. Ha felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, akkor attól függően intézkednek, hogy milyen súlyúak a tünetek.

Mi történik a fertőzésgyanús esetekben?

Ha a páciens tünetei enyhék, és nem tartozik a betegség szempontjából kockázati csoportba, valamint otthonában el tudja magát különíteni a családja többi tagjától, akkor házi karanténban kell maradni. A fertőzöttség megállapítása érdekében az Országos Mentőszolgálat munkatársai a páciens lakásán leveszik a vírusteszthez szükséges mintát. A teszt eredményéről a háziorvos értesíti a pácienst. Ha a páciens tünetei súlyosak és/vagy rizikócsoportba tartozik, illetve az otthoni elkülönítése nem megoldható, akkor a mentők a területileg illetékes infektológiai osztályra vagy járványkórházba, illetve a Covid–19-beteg ellátására kijelölt egyéb intézménybe/osztályra szállítják. Ott elvégzik az összes szükséges vizsgálatot, és ha a laboreredmény megerősíti a fertőzöttséget, akkor a páciens kórházi karantén alá kerül. A kezelése attól függ, hogy a betegség mennyire enyhe vagy súlyos lefolyású.

A fertőzöttek mihamarabbi felismeréséhez jelenleg a laboratóriumi vizsgálat a legmegbízhatóbb módszer
Fotó: MTI/Varga György

Hogyan mutatják ki a vírusfertőzést?

A fertőzöttek mihamarabbi felismeréséhez jelenleg a laboratóriumi vizsgálat a legmegbízhatóbb módszer. Ehhez az orrból és a garatból vesznek váladékot, ami nem fájdalmas, de a pontos eredményhez minimum két órával a mintavétel előtt nem szabad sem enni, sem inni. Akinél a teszt pozitív, szinte biztosan fertőzött. Akinél negatív, annál viszont lehet, hogy a fertőzés korai szakaszában van, amikor még túl kevés a vírusszám a szervezetben ahhoz, hogy azt ki lehessen mutatni. Így tehát előfordulhat, hogy a negatív eredmény ellenére is nem sokkal később megbetegszik az illető.

Van lehetőség az új koronavírusra szűrővizsgálatot végeztetni?

Kizárólag magánlaborban. A szakemberek a nemzetközi tapasztalatok alapján a tünetmentes emberek szűrővizsgálatát, tesztelését az előbbi okok miatt nem tartják indokoltnak.

Van-e védőoltás az új koronavírus ellen?

Nincs. Világszerte folyik a vakcinafejlesztés, a védőoltás előállítása azonban akár egy-másfél évig is eltarthat.

Az influenza elleni oltás jó az új koronavírus ellen?

Nem, nem ad védettséget.

Lehet gyógyítani az új koronavírus okozta megbetegedést?

Jelenleg nincs erre gyógyszer. Enyhe esetekben a panaszok csillapítása a cél, súlyos állapotú betegnél az immunrendszert, a légzést, a keringést támogató kezeléseket alkalmaznak. Az új koronavírus elleni szer kifejlesztése érdekében azonban a kormány támogatásával létrejött egy konzorcium, amelynek a munkáját nagyban segíti hogy már itthon is izolálták a vírust. Ha a kutatások sikerrel járnak, önellátók lehetünk a gyógyszerből, ám csak a klinikai vizsgálatok megkezdése minimum másfél évet vesz igénybe.

Hogyan lehet, érdemes védekezni a fertőzés ellen?

A legfontosabb a gyakori és alapos szappanos kézmosás vagy legalább hatvanszázalékos alkoholtartalmú kézfertőtlenítő használata. A maszk önmagában nem elegendő a fertőzés megállításához, ám viselése mások védelme érdekében javasolt, ha valaki légúti tünetektől szenved. Annak is ajánlott, aki valamilyen krónikus betegségben szenved. Aki köhög vagy tüsszent, használjon papír zsebkendőt, azt utána azonnal dobja ki a szemetesbe, majd mosson/fertőtlenítsen kezet.

Mi az a járványügyi zárlat?

A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, az e célra kijelölt infektológiai osztályon. Akit zárlat alá vettek, az a tünetek megszűnését követően is csak akkor hagyhatja el a kórházat, ha több egymást követő napon is negatív a tesztje.

Hogyan írathatók fel, válthatók ki a vényköteles gyógyszerek?

A veszélyhelyzetre tekintettel felírási igazolás nélkül is kiválthatók a szükséges gyógyszerek, tehát elegendő betelefonálni az orvoshoz, nem kell személyesen ellátogatni hozzá. Az orvosságokat bárki kiválthatja a betegeknek, aki megmondja annak taj-számát és saját személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolja.

Miért a szappanos kézmosás a leghatékonyabb védekezési módszer?

A vírus leggyengébb pontja az örökítőanyagát körbevevő lipidburok, vagyis zsírréteg. A szappan feloldja ezt a zsírréteget, ami pedig a vírus széteséséhez vezet. A vírus így elpusztul, pontosabban inaktívvá válik.

Milyen egyéb könnyítések vonatkoznak a betegekre?

A közgyógyellátásra jogosultság a veszélyhelyzet időtartama alatt, majd annak megszűntét követő kilencven napig fennmarad. A keresőképtelenségről szóló igazolásokat sem kell kéthetenként kiállítani. Az emelt és kiemelt támogatással rendelhető gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre kiállított szakorvosi javaslatok is érvényesek maradnak a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követően kilencven napig.