Szigorúbb intézkedések jöhetnek

A veszélyhelyzeti intézkedések átmeneti, az országgyűlési döntésig szóló fenntartásáról is határozott a kormány a szerdai ülésén. A koronavírus miatt online megtartott Kormányinfón szó volt a járványra fordított forrásokról, a várható gazdasági hatásokról és az európai uniós kilátásokról egyaránt.

2020. 03. 27. 6:14
Az egészségügyi, rendvédelmi kiadások több száz milliárdra rúghatnak a rendkívüli helyzet miatt Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlés hétfőn nem adta meg a lehetőséget, ezért a koronavírus elleni védekezéshez szükséges, 15 nap után lejáró intézkedések pótlására megoldást kellett találnia a kormánynak – jelentette be Gulyás Gergely a tegnapi online Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a helyzet rendezéséig, azaz a parlament jövő heti dönté­séig kérik a fenntartóktól az egyetemek és főiskolák zárva tartását, a bölcsődei és óvodai ellátás szüneteltetését.

– A határzárra vonatkozó intézkedések is lejárnak, ezért a belügyminiszter saját hatáskörben fogja elrendelni a schengeni belső határok további ellenőrzését, az ítélkezési szünet további fenntartásáról pedig Varga Judit igazságügyi miniszter az OBH elnökével egyeztet – tette hozzá. Mint ismert, az ellenzék nem támogatta, hogy az Országgyűlés gyorsított eljárásban tárgyalja meg a koronavírus elleni intézkedések fenntartásáról szóló jogszabály tervezetét.

A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy rövidesen a csoportos megbetegedésekből a tömeges megbetegedésekbe lép át az ország. Gulyás Gergely megjegyezte: a pillanatnyi tudományos álláspont szerint jú­nius-júliusra várható a járvány tetőzése Magyarországon. Arról is szólt, hogy a kormány minden olyan intézkedést, amelyet a környező országok is megtettek, lényegesen előbb hozott meg, ezért a fertőzés mértéke jóval kisebb, mint Európa legtöbb országában.

A védekezés költségeiről elmondta: eddig százmilliárd forintot költött a kormány és további több százmilliárd forintot kell még fordítani az egészségügyi ellátásra és a rendvédelemre, a források a központi költségvetésben rendelkezésre állnak. Azt is elmondta, hogy az ország továbbra is a WHO protokollját alkalmazza a szűrésekben, a beszerzett és beérkezett védőeszközöket pedig a veszélyeztetettségi szint alapján osztják szét.

Az egészségügyi, rendvédelmi kiadások több száz milliárdra rúghatnak a rendkívüli helyzet miatt
Fotó: Havran Zoltán

Azzal kapcsolatban, hogy tegnap videó­konferencián egyeztettek az EU állam- és kormányfői, a miniszter megjegyezte: a koronavírus-járvány elleni védekezésre Brüsszel nem pluszforrásokat irányoz elő, hanem a már létező pályázati források lehívását könnyíti meg, márpedig Magyarország a fejlesztési pénzek csaknem egészét lekötötte. Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: az EU-tól érkező minden segítséget szívesen fogadnak, de azt, hogy Brüsszel a védekezésben akadályozzon és olyan intézkedéseket bíráljon, amit más tagállamok is bevezettek, nem tartják elfogadhatónak.

A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva több polgármester is olyan határozatokat hozott, amelyeket később vissza kellett vonniuk, úgy fogalmazott: a kormányhivatalok pontos iránymutatást adtak a különleges jogrendben alkalmazható intézkedésekről.

– Az önkormányzatok nem rendelhetnek el kijárási tilalmat – jelentette ki, hozzátéve: ha szükségessé válik, az eddigieknél is szigorúbb intézkedéseket hoz meg a kormány. Arra a felvetésre, hogy egy Soros György által támogatott szervezet a járványveszélyre hivatkozva a kisebb súlyú bűncselekmények miatt elítéltek szabadon bocsátását javasolta, úgy fogalmazott: nemcsak a Helsinki Bizottság, hanem az ENSZ emberi jogi főbiztosa is előállt ezzel a hajmeresztő ötlettel, a magyar kormány viszont változatlanul a szigorú büntetőpolitika fenntartása mellett van.

A gazdasági kihívásokról elmondta: márciusban 30-40 ezer munkahely szűnhet meg, április-májusban pedig tömeges lehet a munkahelyek elvesztése. – A kormány célja, hogy három hónap után mindenkinek munkát tudjunk adni, ha a segélyezésre térünk át, akkor az katasztrófához vezet – szögezte le. Hozzátette: tömegesen kell munkahelyeket teremteni a járvány lefutása után. Elhangzott: a kormány napi rendszerességgel foglalkozik azzal, hogy mely további ágazatokra, vállalkozásokra terjessze ki a járulékkedvezményeket.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.