A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) riadót fújt, mivel február óta, a koronavírus-járvány európai felerősödésétől kezdve látványosan aktivizálódtak a világhálón a kiberbűnözők. Olyan, az emberek fokozott érdeklődésére épített megtévesztő technikákat alkalmaznak, amelyek a közeljövőben is megfelelő alapot jelenthetnek számukra a járványt felhasználó támadásaik során.
Titkosszolgálati tapasztalatok szerint február óta folyamatos az álhíreket (fake news) és káros programokat terjesztő adathalász (phishing) kampányok jelenléte. Ezek sok esetben nemzetközi szervezetek (például a WHO, egy-egy ország egészségügyi minisztériuma) nevében íródott levelek, amelyek érzékeny személyes adatok megszerzésére készített káros programokat terjesztenek. Ugyanakkor a csalók – a pánikhelyzetet és az emberek kíváncsiságát kihasználva – már célzott adathalász módszerekkel is igyekeznek rávenni az áldozatot pénzátutalások indítására vagy például banki adatok megadására.
Fontos tudnivaló: a nemzetközi és a hazai közegészségügyi, járványügyi intézmények, kormányzati szervek nem küldenek a fentiekhez hasonló információkat e-mailen keresztül, nem kérnek érzékeny adatokat, ahogy nem kérik bejelentkezési azonosítók megerősítését, megváltoztatását.
Mit kell tenni ahhoz, hogy ne váljunk kiberbűnözők áldozatává? Az NKI a következőket ajánlja. Fokozott óvatossággal járjunk el bármilyen, új koronavírus (Covid-19) témájú, ismeretlen eredetű, e-mailen és/vagy közösségi portálról érkező megkereséskor.

Fotó: Reuters
Valódinak tűnő információ esetén is tájékozódjunk az adott szervezet, intézmény weboldalán vagy vegyük fel a kapcsolatot közvetlenül a feladóval. Ne kattintsunk az új koronavírus témájú e-mailekben szereplő hivatkozásokra, akkor sem, ha úgy tűnik, mintha munkatársaktól érkeztek volna. Ne töltsünk le és ne nyissunk meg mellékletben szereplő – legtöbbször Microsoft Word, pdf, exe, illetve mp4 kiterjesztésű – fájlokat. Vigyázzunk az egyre gyakoribb pénzgyűjtő kezdeményezésekkel: ha adományozni szeretnénk, előtte mindig ellenőrizzük az adott szervezetet. Kezeljük fenntartással a közösségimédia-oldalakon terjedő adománygyűjtéseket. Csak hiteles és megbízható forrásból tájékozódjunk, és ne dőljünk be az úgynevezett lánclevelek (hoax) útján terjedő hamis híreknek.