Kilencvenezren szálltak versenybe a felsőoktatási helyekért

A tavalyinál húszezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Az adatok szerint még mindig magasan vezeti a népszerűségi listát az ELTE, és továbbra is letaszíthatatlan a trónról a gazdálkodási és menedzsment szak, miközben hittudományi és művészetközvetítési pályára már alig-alig készülnek a fiatalok. Úgy néz ki azonban, hogy a felvételizőknek mégsem kell lemondaniuk a nyelvvizsgák nyújtotta pluszpontokról, az Oktatási Hivatal ugyanis arra kéri a központokat, hogy aki tudja, szervezze meg online formában a vizsgákat.

Idén már megtartják a Pont ott partit, ünnepelhetnek a diákok Fotó: Kurucz Árpád

Tavalyhoz képest visszaesett a felsőoktatásba jelentkezők száma, de a fia­talok preferenciái nem változtak. Az ősszel kezdődő képzésekre ezúttal 91 460-an felvételiznek, közülük több mint 81 ezren államilag támogatott helyre szeretnének bekerülni, és mintegy tízezren választottak fizetős képzést. A Felvi.hu adatai szerint a legkedveltebb intézmény még mindig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), melynek képzéseire 24 ezer jelentkező több mint 43 ezer kérelmet adott be.

A második helyen a Debreceni Egyetem áll, ahová 13 500-an szeretnének bekerülni, a dobogó harmadik fokára pedig a Szegedi Tudományegyetem került 12 ezernél is több jelentkezővel. Tízezer feletti felvételizőt vonzott még a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, és kicsivel elmaradva követi őket a Műegyetem. A Semmelweisre ötezren, a Corvinusra hétezren adták be jelentkezésüket. Legkevésbé a hittudományi főiskolák képzései iránt érdeklődtek a felvételizők, ezeket néhány tucat diák jelölte meg.

Bár az intézmények kínálata ezúttal is rendkívül széles – több mint hétezer különböző szakot hirdettek meg –, egyik képzés sem képes versenyezni a gazdálkodás és menedzsment szakkal, amely már egy évtizede vezeti a toplistát. A gazdaságtudományok után a bölcsészet és a műszaki pálya vonzza a legtöbb érdeklődőt, de a felvételizők kedvelik a pedagógusképzést is, amely ezúttal megelőzte az orvos- és egészségtudományt, sőt az informatikát is. A művészetközvetítés és a sporttudomány nem tartozik a leendő hallgatók kedvencei közé, és továbbra sem túl népszerű a természettudomány.

Reméljük, június 23-án, a ponthatárok kihirdetésén újra lehet ilyen tömeg, mint tavaly
Fotó: Kurucz Árpád

Régóta köztudott, hogy kevés a pedagógus a köznevelésben, ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a felvételin ismét sokan választották ezt a területet. A legtöbb fiatalt vonzó alapszakok tízes listájára megint felkerült a gyógypedagógus és az óvodapedagógus-képzés, az osztatlan szakok között pedig a jogász és az általános orvos után harmadik helyen áll a tanár szak. A mesterképzések között listavezető lett a tanár szak, maga mögé utasítva a pszichológiát és az ugyancsak régi slágernek számító vezetés és szervezést. Az összes képzési szintet figyelembe véve több mint nyolcezren készülnek pedagóguspályára, és ezek csak az első helyes jelentkezők. Ha azokat is beleszámítjuk, akik hátrébb sorolva jelölték meg ezt a területet, akkor több mint 11 ezer fiatalról beszélhetünk.

A ponthatárokat várhatóan július 23-án hirdeti ki az Oktatási Hivatal, amely tegnapi felhívásában arra kéri a nyelvvizsgaközpontokat: amennyiben meg tudják oldani, tegyék lehetővé az elektronikus, számítógépes vizsgázást, hogy a felvételizők megkaphassák a nyelvtudásért járó pluszpontjai­kat. Jelezték, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel a nyelvvizsgaközpontok kérelmezhetik akkreditációjuk ilyen irányú módosítását, ha jelenleg nincs jogosultságuk az online vizsgáztatáshoz.

Maszkot az érettségizőkre!

A Magyar Rektori Konferencia támogatja az oktatásért felelős akciócsoport javaslatát az érettségi vizsgák lebonyolításáról. A felsőoktatási vezetők tegnap közleményben jelezték: jó megoldásnak tartják, hogy az idén csak az írásbeli vizsgákat szervezik meg, a szóbeliket pedig kivételesen törlik a járványügyi helyzet miatt. Meglátásuk szerint a felsőoktatási felvételi érdekében is fontos, hogy az írásbeli vizsgák ne maradjanak el, mivel ez a módszer objektívebb eredményeket hoz, mint ha a korábbi év végi jegyekből képzett átlagot vennék figyelembe. Kiemelték ugyanakkor, hogy a vizsgák megszervezése során kiemelten fontos ügyelni a diákok és a tanárok egészségének minél nagyobb fokú biztonságra.

Az egészség védelmét hangsúlyozta tegnap a Nemzeti Pedagóguskar elnöke is. Horváth Péter a Kossuth rádió reggeli műsorában azt kérte az igazgatóktól: gondolják át, hogyan tudják a lehető legkevesebb érintkezéssel megoldani a beléptetést, valamint biztosítsák a szükséges védőfelszereléseket a gyermekeknek és a pedagógusoknak az érettségi alatt. Horváth Péter szerint a vizsga módját és időpontját a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzsnek kell meghatároznia. Jelezte, hogy sok még a nyitott kérdés, például hogy mi történik akkor, ha valaki betegség miatt nem tud részt venni az írásbelin. Elmondása szerint van olyan javaslat is, hogy aki idén nem szeretne felsőoktatásba jelentkezni, az kapjon megajánlott jegyet.