A kiadványból kiderül, nőtt a gyermekvállalási korban lévő nők termékenysége és az ezer nőre jutó szülések száma. Míg a gyermekvállalási kedvet kifejező termékenységi arányszám 2010-ben 1,25-ös értéket mutatott, 2019-re már 1,49-re emelkedett. Az ezer 15-49 éves nőre jutó születések száma 6 százalékkal, míg az ezer 20-39 éves nőre jutó születések száma ennél nagyobb mértékben, 14 százalékkal emelkedett.
Jelentősen csökkent a szülőképes korú, 15-49 év közötti nők száma 2010 óta. Ez több mint 7 százalékot, vagyis 160 ezer főt jelent. Legnagyobb mértékben a legtöbb gyermeknek életet adó, 20-39 éves korosztály létszáma csökkent, összesen 16,5 százalékkal. Ehhez képest a születések száma 2014 és 2017 között emelkedett, 2019-ben pedig mindössze 1,3 százalékkal maradt el a 2010-es értéktől.
Kis mértékben, de emelkedett a szülő nők átlagéletkora Magyarországon 2010-hez képest, 29,8-ról kevéssel 30 fölé. Az első gyermeküket a nők továbbra is átlagosan 28 éves korukban szülik, emellett duplájára nőtt a 40 éves koruk felett szülő édesanyák számaránya.
2015 után újra nőtt a házasságban született gyermekek száma, vagyis a kisbabák közel 60 százalékának szülei házasok. Leginkább a harmadik gyermekként világra jött újszülöttek száma emelkedett 2010-hez képest.
A Kopp Mária Intézet kiadványából az is kiderül, hogy csökkent a testvérek megszületése között eltelt idő, különösen a GYED Extra 2014-es bevezetése óta. Mostanra a házaspárok esetében 4 év alá csökkent a testvérek megszületése közötti átlagos időtartam, a kisbabák közel fele úgy jön a világra, hogy a testvére még nem töltötte be a harmadik életévét.
A legtöbb gyermeket 2010 óta Közép- és Észak-Magyarországon hozták világra, vidéken növekedett, míg Budapesten csökkent a születések száma. Az édesanyák iskolai végzettsége alapján a legnagyobb növekedés 2010 óta a középfokú végzettségűek körében tapasztalható, legnagyobb visszaesés viszont az alacsonyabb végzettségűeknél, a felsőfokú végzettségű édesanyáknál pedig stagnálás figyelhető meg.
