A gyerekekkel nem megáll az élet, hanem elkezdődik

Hatalmas változások kezdődtek meg jó irányban az utóbbi évtizedben a családhoz való hozzáállás, a gyermekvállalás terén – ezt nemcsak a kormány és a civil szféra állítja, hanem az adatok is igazolják. A családok nemzetközi napján érdemes visszatekintenünk, milyen intézkedések vezettek el ahhoz, hogy többen házasodnak, fiatalabbak is mernek családot alapítani és több gyermeket vállalnak, mint korábban. Mindehhez szükség volt persze arra az alapra is, hogy hazánk kimondottan családszerető ország.

A kormány célja, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen Fotó: Havran Zoltán

Az elmúlt tíz évben jelentős szemléletváltáson ment át az ország: átálltunk egy olyan gondolkodásmódra, hogy a gyermek nem teher vagy költségeket okozó tényező, hanem úgy tudunk tekinteni rájuk, mint a jövőnk zálogára – mondta el lapunknak Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a család nemzetközi napja alkalmából. A kormány intézkedéseinek köszönhető, hogy már nem kell annyit várni azoknak a pároknak, akik tudják, hogy családot szeretnének alapítani, ehhez az anyagi feltételek sokkal könnyebben elérhetőek – fogalmazott.

– Egyre nő a gyermeket vállalók megbecsültsége, ami óriási változás – tette hozzá az államtitkár.

Mi volt a helyzet korábban?

Az utóbbi évtizedekben a gyermekvállalási hajlandóság kitolódott a 35 év feletti korra. A házasságban élők számának visszaesésével párhuzamosan megnőtt a gyermektelen és egygyermekes szülők száma, olyannyira, hogy 2016-ra a szülőképes korú nők körülbelül 45 százaléka volt gyermektelen. A magyar kormány – felismerve a kétségbeejtő demográfiai trendet – 2010 óta kiemelten foglalkozik a (korábban hazánkban nem is létező) népesedés- és családpolitikával, és a kitűzött célok megvalósításához szükséges forrást és eszközrendszert is megteremtette.

A kormány célja, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen
Fotó: Havran Zoltán

Lépések egy családközpontú Magyarországért

Az elmúlt kilenc évben a családi adókedvezmény és járulékkedvezmény folyamatos bővítése, illetve a főként a több gyermeket vállaló nagycsaládosok támogatására koncentráló családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) került a családpolitika fókuszába. A családvédelmi akcióterv életbelépésével tovább bővült a családpolitikai intézkedések száma: megjelent a bölcsődefejlesztési program; a közvetlen pénzbeli támogatások és az adókedvezmények kosarában pedig a nagyszülői gyed, a személygépkocsikra járó nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a személyi jövedelemadó teljes elengedése a négy vagy több gyermeket vállaló anyák számára, a maximum tízmillió forint értékű, negyvenéves korig igénybe vehető babaváró támogatás, illetve bővült a jelzáloghitelhez nyújtott támogatás és a CSOK is.

Novák Katalin a Magyar Nemzetnek elmondta, a kormány célja mindezekkel az intézkedésekkel kettős: egyrészt minden vágyott gyermek megszülethessen, amikor azt a szülők szeretnék, másrészt azok, akik már gyermeket nevelnek, minél jobb körülmények között, minél könnyebben élhessenek. Természetesen a család alatt több generációt is értünk, a nagyszülőkről, dédszülőkről sem feledkezünk meg, a fő feladatunk, hogy a családok minden tagjának figyelmet szenteljünk – hangsúlyozta az államtitkár. Példaként említette a babaváró támogatást, amely az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb segítsége a családalapítás előtt álló fiataloknak, ilyen lehetőség nem volt korábban.

A családpolitika bástyáihoz tartozik a munkahelyteremtés is, amelynek jelentősége a koronavírus-járvány alatt még jobban megnőtt. – Senki ne kényszerüljön arra, hogy segélyekből próbálja eltartani a családját, hanem tisztességes munkával keresse meg a fizetését és ebből keveset kelljen az államnak visszafizetnie, erről szól a családközpontú adórendszer – idézte fel.

A járványhelyzetre kitérve Novák Katalin hangsúlyozta: ennek kezelése hatalmas anyagi forrásokat igényel, de a családtámogatásokból emiatt sem vettek el, sőt bővítették, például bevezették a gyesen, gyeden lévők nyelvvizsgájának és jogosítványszerzésnek a támogatását. A tizenharmadik havi nyugdíj visszavezetésének üzenete, hogy egy gazdasági válság küszöbén sem arra kell berendezkednie az időseknek, hogy csökkentjük a támogatásukat, hanem ez is növekedni fog – összegezte az államtitkár.

Javuló tendenciák

A Központi Statisztikai Hivatal 2020 februárjában közzétett adatai szerint 2019-ben a születések száma csupán 0,7 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Tavaly 82 200 gyermek jött a világra és kijelenthető, hogy egyre népszerűbb a házasság intézménye, ugyanis a tavalyi évben 65 300 pár kötött házasságot. Ez a szám az elmúlt harminc évben a legmagasabb, a 2018-as évhez képest pedig jelentősen, 28 százalékkal, 14 472-vel több. Tavaly októberben például 116 százalékkal többen kötöttek házasságot 2018 hasonló időszakához képest.

A legfrissebb adatok szerint 2020 első két hónapjában 15 148 gyermek jött világra, ami 1230-cal, vagyis 8,8 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A teljes termékenységi arányszám egy nőre számított becsült értéke 1,55 volt a 2019 első két hónapjára számított 1,43-hoz képest. Az idei év első két hónapjában eddig 7381 pár kötött házasságot, ez jelentősen, 121 százalékkal, 4044-gyel több az egy évvel korábbinál.

Biztató adatok

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) május elején közzétett kiadványából kiderül, hogy a családbarát kormányzás 2010-es kezdete óta több gyermeket szülnek a gyermekvállalási korban lévő nők, valamint nőtt a gyermekvállalási kedv, és az ezer nőre jutó születések száma is.

A házasságban született gyermekek aránya 2015 után újra nőtt, több harmadikként megszületett gyermek jött világra, és ma már kevesebb idő telik el a testvérek megszületése között. Míg a gyermekvállalási kedvet kifejező termékenységi arányszám 2010-ben 1,25-ös értéket mutatott, 2019-re már 1,49-re emelkedett – olvasható a kiadványban. Az ezer 15-49 éves nőre jutó születések száma hat százalékkal, míg az ezer 20-39 éves nőre jutó születések száma ennél nagyobb mértékben, 14 százalékkal emelkedett.

A születések száma azonban 2014 és 2017 között a 2010-es értékhez képest emelkedett, 2019-ben pedig mindössze 1,3 százalékkal maradt el attól. A gyermeket szülő nők átlagéletkora Magyarországon csak kismértékben emelkedett 2010-hez képest, 29,8-ról kevéssel harminc fölé. Emellett duplájára nőtt a negyvenéves koruk felett szülő édesanyák szám­aránya – közölte a KINCS.

Egyre nő a családbarátság az országban

A magyarok nagyon családszeretőek nemzetközi összehasonlításban, és több gyereket szeretnének, mint amennyi megszületik – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője.

– Erről még a szüleim, Kopp Mária és Skrabski Árpád készítettek kutatást – tette hozzá. A kutatás tíz éve zajlott, akkor átlagosan 2,3 gyereket szerettek volna az egyetemisták, a három éve készült felmérésünk alapján már 2,5-öt, vagyis egyre nő a családbarátság az országban. Ugyanebből a felméréséből az is kiderült, hogy az egyetemista fiatalok kilencven százaléka házasságban szeretne élni, ami szintén nagyon magas arány Európán belül – emelte ki a mozgalom kuratóriumi elnöke.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom célja, hogy minden párnak annyi gyereke születhessen, amennyit szeretne. Feltárták az okokat, hogy miért születhet kevesebb gyerek, mint amennyire a magyarok vágynak.

– A leggyakoribb akadályok, hogy nehezen találnak párt a fiatalok, félnek a szülővé válás felelősségétől, és csak a harmadik ok, hogy tartanak a munkahely, a karrier elvesztésétől vagy az anyagi hiányosságoktól – sorolta az elnök.

– Szeretnénk, ha egyre többen látnák, hogy a gyerekekkel nem megáll az élet, hanem elkezdődik – hangsúlyozta.

– Alapvetően a mozgalmunk és a kormány is egy szemléletformálást vállalt, ami lassabb érési folyamatot jelent a társadalomban – jegyezte meg Skrabski Fruzsina. Mindenki a saját boldogságát keresi: már több kutatás rámutatott, hogy ennek a legjobb módja egy jól működő házasság és a gyerekek vállalása – tette hozzá. A családnak még egészségvédő szerepe is van. Hiába járnak például a férfiak naponta edzeni, ennél is sokkal jobb immunerősítő, ha a kisbabájukkal törődnek, kapcsolódnak, nem véletlenül az egyik jelmondatunk, hogy „Pelenkázz, tovább élsz!” – hívta fel a figyelmet az elnök.

– Az egyik leghatékonyabb eszköz, hogy megszülessenek a kívánt gyermekek, ha erős helyi közösségek alakulnak ki, és ez vonatkozik Budapestre is – mondta a mozgalom vezetője. Ennek egyrészt az az oka, hogyha a környezetünkben, a baráti körünkben valaki gyereket vállal, akkor mi is bátrabban vágunk bele, másrészt a társas támogatás a legfontosabb tényező abban, hogy egy nő akar-e második gyermeket. Vagyis kapott-e annyi támogatást a férjétől, a nagyszülőktől, a szomszédoktól, illetve bármilyen helyi közösségtől hogy biztonságosnak érezzen több gyereket is felnevelni.

Skrabski Fruzsina szerint az ország még abban fejlődhetne, hogy akár már egyetem alatt is merjenek gyereket vállalni a fiatalok, erre már programot is kidolgoztak, amelyet az Emmi is támogat. A másik fontos előrelépési lehetőség, hogy minél több vállalat legyen családbarát, erre akár adókedvezménnyel is lehetne motiválni a cégeket, a nők pedig biztosak lehetnének abban, hogy szülés után is visszavárják őket.