A Tiszán, gumicsónakokkal próbálnak átkelni a migránsok

A szabadkai sportboltokban a szerb kijárási tilalom feloldása után hiánycikk lett a gumicsónak. Nem azért, mert a vajdasági polgárok készülnek tengerparti nyaralásra. Migránsok, illetve az őket segítő embercsempészek vásárolták fel a készletet, hogy a Tiszán át próbáljanak átsodródni magyar területre a legális belépésre jogosulatlan határsértők.

Az MH 1. Honvéd Tûzszerész és Hadihajós Ezred Baja járõrhajója folyamatos járõrözést hajt végre a Tiszán Fotó: Czeglédi Zsolt

A Magyar Honvédség megerősítette a határvédelmi feladatok ellátásában részt vevő egységeiben szolgáló katonák számát. Az elmúlt időszakban – a szomszédos országokban a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítése, illetve megszüntetése miatt – jelentősen megnövekedett a migrációs nyomás a déli határszakaszon. A magyar honvédek május utolsó hetében Bács-Kiskun megye és Csongrád megye határszakaszain az eddiginél nagyobb létszámmal, további 200 fővel támogatják a Készenléti Rendőrség Határvadász zászlóaljainak munkáját.

A megerősített szolgálatok mellett új formában, rohamcsónakos vízi járőrözési feladatot kezdtek meg május 25-étől a Magyar Honvédség katonái, együttműködve a rendőrökkel. Csongrád és Bács-Kiskun megyében a Tisza, Csongrád megyében a Maros-folyó hét-nyolc kilométeres szakasza, Bács-Kiskun megyében pedig a tiszai tápcsatorna öt kilométeres szakasza jelenthet könnyebb határátlépési lehetőséget az illegális bevándorlók számára. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrei eddig is folyamatosan ellenőrizték a vízi határszakaszt, ahol az árvízvédelem biztonsági rendelkezéseit figyelembe véve a parttól huszonöt méteres távolságban műszaki határzár sincs. A határsértők azonban nem a partszakaszon próbálkoznak bejutni Magyarország területére, hanem a vízen, arra számítva, a határt védők hajóit könnyebben ki tudják játszani, mint a gyalogos járőröket. A hajók motorjának zúgását, de még a legkisebb hangot is gyorsabban és élesebben viszi a víz, könnyebb elrejtőzni a járőrök elől, a mederállandóság miatt könnyebb kiszámolni a mozgásukat is. Ráadásul a folyó szerb szakaszán az embercsempészek jelzői horgásznak, álcázva adják a jeleket, mikor indulhatnak el Szerbia irányából a csónakok.

Dunába borultak

A Duna román -szerb határvonalán akart illegálisan Szerbia felé bejutni idén tavasszal, április 16-án éjjel egy csónakban 16 szír migráns. Az embercsempészek Magyarországon keresztül Bécsig vállalták volna a szállításukat. A csónak felborult, a román határrendészet Drobeta Turnu Severin-i egysége két motorcsónakkal sietett a 924-es folyami kilométernél a Dunában úszó, segítségért kiáltó emberek kimentésére. Kilenc férfit, két embercsempészt és hét migránst sikerült kimenteni, 9 ember viszont belefulladt a folyóba.

Vantal Zsolt honvéd ezredes, a Magyar Honvédség Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelékének parancsnoka osztja a rendőrök véleményét, hogy a folyamatos vízi járőrözési szolgálattal százszázalékosan vissza lehet szorítani a határvizekre vonatkozó próbálkozásokat. A sűrűbb járőrözést most már honvédségi rohamcsónakok is segítik, a járőr egy katonából (a szolgálatot a MH 5. Bocskai István Lövészdandár és az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái látják el) és két határvadász rendőrből áll, akik a jogsértés észlelése esetén elfoghatják a határsértőket. Korábban az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Baja járőrhajója már részt vett határvédelmi feladatokban, de a rohamcsónakok gyorsabbak, fordulékonyabbak, ráadásul egyszerre több hajó is a vízen lehet.

Az éjjellátó készülékkel, radarral is ellátott motorcsónakok a nap 24 órájában vízen vannak, az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, hogy szükség van a vízi járőrözésre. A legtöbb próbálkozó a Tisza és a Holt-Tisza csongrádi vizein indul útnak, legtöbbször gumicsónakokkal. Nemcsak jó időben választják a vízi határt, télen is fogtak csónakos migránsokat a rendőrök, de a befagyott folyókon is megkísérlik az átjutást, 2017 februárjában be is szakadt a Tisza jege két határsértő alatt, mindketten életüket vesztették. Idén tavasszal a korlátozó rendelkezések miatt volt eddig csendes a víz. Nyáron akadnak olyanok is, akik úszva próbálnak meg magyar partra jutni, a honvédségi rohamcsónakokkal az életüket kockáztató úszók megmentése is könnyebb lesz.

A megerősített vízi járőrszolgálat alapvető célja a határvédelem mellett, hogy megelőzzék az olyan tragédiákat, mint ami 2009. október 14-én éjszaka történt. Két balkáni embercsempész próbált meg áthozni a Tiszán 18 afgán menekültet Szeged térségében. A csónak felborult, 15 ember, köztük gyerekek is vízbe fulladtak. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai, együttműködve a koszovói és a szerb hatóságokkal beazonosította a tömegszerencsétlenségért felelős embercsempészeket, 11 férfi ellen indult eljárás. 2013. január 29-én Svájcban fogták el az albán nemzetiségű, de szlovák állampolgárságú Thomas K-t, aki a csónakos embercsempészetet szervezte. Elfogták a szerb T. Nándort is, aki a túlterhelt csónakkal Szerbiából Magyarország felé indította a halálos balesetet szenvedett csoportot. A két férfi két évet töltött letartóztatásban, de a bíróság később nem találta minden kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a korábban Ausztriában és Svájcban is embercsempészet miatt elítélt párosnak köze lehetett a Tiszába fulladt migránsok átcsempészéséhez is.

Jut pénz a határra is

A kormány által május 26-án, kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint mintegy 162 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét, így 2021-re 778 milliárd forint juthat e célra. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP 1,66 százalékának felel meg.

A honvédelmi kiadások 2024-re érhetik el a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányt. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Program részeként elkezdett fejlesztések és a személyi állomány illetményének emelése mellett a tervek szerint lesz fedezet a Magyarország területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak védelmére vonatkozó katonai kötelezettségek teljesítésére is.