Ismét migránsok befogadására akarnak kötelezni minket

Nem felel meg a valóságnak a Helsinki Bizottság által képviselt négy bevándorló állítása, hogy Röszkén ragadtak, mert Szerbia megtagadta tőlük a belépést – jelentette ki Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettes erről annak kapcsán nyilatkozott lapunknak, hogy az Európai Bíróság döntése alapján őrizetnek számít a migránsok elhelyezése a magyar tranzitzónákban. Az államtitkár szerint ez az ítélet nemcsak az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatával ellentétes, hanem az Európai Unió alapszerződésével is. Ezért minden lehetséges jogi fórumon küzdeni fognak a döntés ellen.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy ellenzék még a védekezéshez szükséges koronavírus-törvényt sem szavazta meg Fotó: Havran Zoltán

2015 őszén megtapasztalhatta az ország az illegális bevándorlók viselkedését
Fotó: Kurucz Árpád

– Még egyetlen esetben sem fordult elő, hogy ha valakinek elutasítottuk a menedékkérelmét, beszorult a tranzitzónába. Nincsenek barikádok a zóna szerb határán – állítja Völner. Az államtitkárt megdöbbentette, hogy a döntés kapcsán az európai uniós irányelvekre is hivatkoztak. Ezek között ugyanis nincs olyan kitétel, hogy egy harmadik, biztonságos országba visszaküldhetjük a bevándorlókat. – Az irányelvek azt sem tartalmazzák, hogy én reggel fölkelhetek, megmosakodhatok és elindulhatok a munkába, ezt azonban emiatt nem tilthatja meg nekem senki. Ez a szovjet típusú jogértelmezés: ha valamire nincs engedély, akkor úgy fogják fel, hogy tilos – fogalmazott lapunknak az államtitkár, aki leszögezte: a biztonságos országba való visszaküldés a genfi egyezmény alapján is megengedett, és az EJEB másodfokú döntése is ezt támasztja alá.

Velünk fizettetnék meg

De mi következik az EB döntéséből? Völner Pál szerint jogilag ez úgy értelmezhető: ha engedünk a nyomásnak, nem hozhatunk saját szabályozást a tranzitzónában tartás feltételeiről. Mivel az EB szerint a tranzitzónában való elhelyezés olyan fogva tartás, amely négy hétnél hosszabb nem lehet, és sokan Szerbiába nem akarnak visszamenni, be kellene majd engedni a migránsokat vagy más, ideiglenes szálláshelyet kellene nekik kijelölni. A dublini egyezmény módosítása óta azonban a menekülttáborokat sem lehet zárva tartani, innen a bevándorlók nyugodtan szétszéledhetnének majd. Ha pedig elutasítják a menedékkérelmüket Nyugat-Európában is, hozzánk fogják visszatoloncolni őket. A verdikt alapján ráadásul a migránsok költségeit is a magyar adófizetők nyakába varrnák majd. A migránsoknak joguk lesz szálláshelyhez vagy ezt kiváltó pénzjuttatáshoz is.

Sok múlik a szegedi bíróság józanságán

A miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkár úgy tartja: ennek megakadályozása érdekében a magyar kormánynak el kell ismertetni, hogy nem ütközik az uniós jogba a magyar szabályozás, és ebben segítségére lehet például az uniós alapszerződés. Ennek ugyanis van egy olyan kitétele is, hogy nemzeti identitását minden tagállam védheti.

– Ebből kiindulva megvizsgáljuk, milyen jogalkotási lépéseket kell tenni. Luxemburg azokban a jogkörökben illetékes, amelyeket az unió tagállamai­val közösen gyakorolunk, de vannak olyanok is, amelyekben szuverének vagyunk – mondta az államtitkár, aki bízik a szegedi bíróság józanságában is, amely szerinte megnyugtatóan rendezhetné az ügyet. Emlékeztetett: az EB eljárása csak előzetes döntéshozatali eljárás volt, amely azért indult el, mert a szegedi bíróság Luxemburghoz fordult. Ezután a szegedi bíróságnak kell ténylegesen döntenie, de az idegenrendészeti hatóság fellebbezhet, és lehet kérni állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól is. Számolni kell ugyanis a káros következményekkel. A veszélyhelyzet miatt jelenleg ugyan nem kell beengednünk senkit az országhatárokon, ennek elmúltával azonban újra feltorlódhatnak a migránsok a határoknál. Akkor sem engedünk azonban a brüsszeli nyomásnak – jelentette ki az államtitkár.