Karácsony nem mondott igazat a Pesti úti idősotthonról

Legalább tíz olyan nap volt áprilisban, amikor nem volt jelen személyesen orvos a Pesti úti idősek otthonában, és március közepe óta biztosan akadozott az ellátás az intézményben – derült ki a Budapest Főváros Kormányhivatala által végzett vizsgálatok során. Karácsony Gergely viszont többször is ennek ellenkezőjét állította, de tényleges bizonyítékkal egyszer sem tudta alátámasztani szavait. A főpolgármester nyilatkozatainak ellentmond, hogy az ellenőrzéseken az derült ki, a legsúlyosabb napok egyikén még telefonon sem állt rendelkezésre szerződött orvos az idősek otthonában. Az is kiderült, hogy a járványhelyzetben elvárható megfelelő higiénés protokollra vonatkozó dokumentum is csak április második felében, az intézmény gócponttá alakulása után született.

Magukra hagyták a betegeket a fertőzések kialakulása szempontjából kritikus időszakban Fotó: Bach Máté

Kaotikus állapotok

Az is kiderült, hogy a Házidoktor 17 Kft. Felnőtt Háziorvosi Szolgálat ügyvezetője kaotikusnak nevezte az orvosi ellátást a március 12. utáni időszakban. Kiderült, hogy innentől kezdve április 12-ig nem volt heti negyven órában intézményi orvos az otthonban, és voltak olyan napok, amikor egyáltalán nem jelent meg orvos az intézményben.

Az idősek otthona elsősorban megbízási szerződésekkel foglalkoztatta az orvosokat. A kiállított számlákból ugyanakkor nem mindig derül ki, hogy mennyi beteget és hány órában láttak el a doktorok.

Emlékezetes, Müller Cecília országos tiszti főorvos április 9-én helyszíni szemlét tartott az idősotthonban, és még aznap kötelező határozatot adott ki, amelyben elrendelte, hogy a fővárosi önkormányzat azonnal és folyamatosan biztosítsa az orvosi ellátást az intézményben, miután addigra világossá vált, hogy tömeges megbetegedések vannak az otthonban, ami a járvány egyik gócpontjává vált.

Magukra hagyták a betegeket a fertőzések kialakulása szempontjából kritikus időszakban
Fotó: Bach Máté

Ezután április 13-án félállásban szerződött le az intézmény egy másik háziorvossal, akinek azonban a Pesti úti megbízása mellett főállású praxisa is van.

Információink szerint áprilisban több mint tíz olyan nap is lehetett, amikor fizikailag nem volt jelen orvos az intézményben. Április 13-án, húsvéthétfőn pedig még telefonos ügyelet sem volt, noha akkor már tömeges megbetegedések történtek.

Az illetékes hatóság szakemberei április 2. és 27. között 15 alkalommal voltak jelen az intézményben, és ebből tízszer nem találkoztak orvossal a Pesti úti idősek otthonában.

A Magyar Nemzet értesülése szerint a fővárosi kormányhivatal vizsgálatából az is kiderült, hogy az intézmény vezetője csak április második felében készített külön dokumentációt az otthonban vészhelyzet esetén alkalmazandó szükséges fertőtlenítésre vonatkozóan, pedig április 9-én már több mint száz fertőzött vagy tüneteket mutató lakót kellett az Országos Mentőszolgálatnak kórházba szállítania.

Az is előfordult, hogy már a kijárási korlátozások idején egy ellátott a kerítésen átszökve elhagyta az intézményt, hogy cigarettát és italt vásároljon magának. Ezt követően rendelte el az intézmény vezetője, hogy a férfi dolgozók óránként járőrözzenek a kerítés mentén.

Az Origo korábban azt írta, hogy

a tavalyi önkormányzati választás után az otthonból elbocsátották a mindenki által kedvelt főnővért, lecserélték az ápolókat, és ekkortól fogva fordulhatott elő az intézményben, hogy az idős emberekkel nem foglalkoztak rendesen, nem fürdették őket. Az is kiderült, hogy a lakók egy része rühes volt, többen így kerültek kórházba, sőt volt, hogy külsérelmi nyomok voltak rajtuk.

Ezt támasztják alá Sásdi Antal, a Péterfy Kórház főigazgatójának korábbi szavai is, aki szerint a Pesti úti szociális otthonból érkező betegek általában elhanyagolt állapotban, traumás sérüléssel érkeznek a kórházba.

Karácsony szerint minden rendben volt

Mint ismert, Karácsony Gergely a fenti információkkal teljesen ellentétes állításokat közölt, amikor a Pesti úti idősek otthona felől kérdezték. A főpolgármester április 19-én kijelentette, az intézménynek mindvégig volt főállású orvosa. Néhány nappal később, az Ország­gyűlés népjóléti bizottsága előtt Selmeczi Gabriella azon kérésére, „tudja-e garantálni, hogy március közepétől április végéig folyamatos volt az orvosi jelenlét a Pesti úti idősotthonban”, Karácsony azt válaszolta: a főváros minden jogszabályi feltételt teljesített.

A hatósági ellenőrzések és a hozzátartozói beszámolók alapján is szükség volt a honvédség vegyivédelmi alakulatának bevetésére
Fotó: MTI/Mónus Márton

Figyelemre méltó körülmény az is, ahogy a Főpolgármesteri Hivatal az idősotthon vezetőjének a fővárosi főjegyzőhöz címzett elektronikus levelével próbálta rendezni az ellentmondásos helyzetet. A dátum nélküli, PDF-formátumú iratban Skultéti József azt állította, végig volt orvosa az általa igazgatott intézménynek.

Erről a levélről később kiderült, hogy Gál J. Zoltán városházi tanácsadó – egykori szocialista kormányszóvivő – számítógépén készült.

Egy másik dokumentumban azonban teljesen ellentétes információ szerepel. Skultéti József ugyanis április 6-án írásban jelezte a fővárosnak, az operatív törzsnek és Budapest Főváros Kormányhivatalának, hogy nincs orvosi ellátás az otthonban. Az orvoshiányra vonatkozóan Karácsony Gergely az ATV-nek április 23-án már azt mondta, az ellenőrzéskor azért nem volt orvos a Pesti úti idősek otthonában, mert elkapta a fertőzést, és házi karanténban van. A főpolgármester ekkor az intézmény háziorvosáról beszélt, miután az intézménynek március 20. óta nem volt állományban főállású orvosa.

Így alakult gócponttá a Pesti úti intézmény

Március 12-től nem volt jelen szerződéses főállású intézményes orvos az otthonban.

Március 20-án hivatalosan is megszűnt a korábbi intézményi orvos jogviszonya.

Március 31-én már lázas megbetegedések voltak az intézményben.

Április 6-án Skultéti József, az intézmény vezetője írásban jelezte, hogy nincs orvos, és segítséget kért.

Április 9-én 126 beteget kellett kórházba szállítani.

Április 10-én Müller Cecília országos tiszti főorvos határozatban kötelezte a fenntartót a megfelelő orvosi ellátás biztosítására.

Április 12-én a Magyar Honvédség fertőtlenítette az idősek otthonát.

Április 13-án félállásban szerződtettek egy új orvost, akinek azonban saját főállású praxisa is van.

Április 17-én készült csak el a vészhelyzet esetén alkalmazandó, szükséges fertőtlenítésre vonatkozó külön dokumentáció.

Április 26-án nyomozás indult, miután kiderült, hogy az egyik elhunyt, aki az otthonban fertőződött meg, rühes volt.

Soros György pénzén tesztel a főváros

Budapest eddig 20 800 darab úgynevezett PCR-tesztet és tízezer ellenanyag kimutatására alkalmas IgM–IgG-tesztet vásárolt, amelyek beszerzése a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásának terhére történt – tájékoztatta lapunkat a Fővárosi Önkormányzat. Mint ismert, a Soros György által létrehozott szervezet egymillió eurós támogatást nyújtott a Karácsony Gergely által irányított önkormányzatnak, amelyről azonban kikötötték, hogy csakis a koronavírus-megbetegedések tesztelésére fordítható. A főváros tájékoztatása szerint a tesztek felhasználása folyamatos, és főként az idős- és a hajléktanellátás területén vizsgálják az ellátottakat és a dolgozókat.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Magyar Nemzet már korábban megírta, hogy a tesztek egy részét a Kelen Kórház ­Kft.-től vásárolták, amelynél orvosként dolgozik Székely Tamás, aki a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány egészségügyi minisztere volt. A tájékoztatás szerint a tesztek másik részét a Corden International Kft. révén szerezte be a főváros.

A PCR-tesztek darabjára 19 ezer forintot költött a fővárosi önkormányzat. Az IgM–IgG-teszteket pedig egyenként 12 ezer forintért – összesen 120 milliós értékben – vásárolták a baloldali kötődésű Kelen Kórház Kft.-től.