Legveszélyesebb a kocsmák környéke

A legalább két ember halálát okozó bűncselekményeket általában sérült lelkű fiatalok követik el, ennélfogva nagyon fontos, hogy a környezet meggátolja az agresszív és antiszociális viselkedés kialakulását – nyilatkozott lapunknak Nagy László Tibor. A Deák téri kettős gyilkosság kapcsán az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa beszélt arról is, hogy a hasonló esetek helyszíne rendszerint a kocsmák, a szórakozóhelyek környéke, ahol a frusztrált személyek bátrabban előkapják a kést. Az elemző szerint érdemes elkerülni a provokatív helyzeteket.

Forrás: police.hu

Amióta több mint tíz évvel ezelőtt, 2009. február 8-án a veszprémi Patrióta lokál közelében szíven szúrták Marian Cozma kézilabdázót, a késes gyilkosságok különösen nagy közérdeklődést váltanak ki idehaza. Nemcsak azért, mert felvetődik a kérdés: okult-e az utókor a hajdani megdöbbentő esetből, hanem amiatt is, mert nyilvánvaló, hogy a hasonló gyilkosságok valamiféle régesrég meghatározott rendszer szerint zajlanak le. Az egy hete a belvárosban megtörtént kettős gyilkosság kapcsán az Országos Kriminológiai Intézetben (OKRI) Nagy László Tibor tudományos főmunkatársat kértük meg, hogy elemezze az elmúlt évtized ide sorolható tragikus eseményeinek okait.

Az OKRI bűnözéskutatási osztálya nemrégiben több tanulmányt is készített a legalább két ember halálát okozó emberölési ügyek tapasztalatairól. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az éjszakai összetűzések mindmáig jellemzően az italozáshoz kapcsolódnak, ezért a tragikus esetek is a szórakozóhelyek környékén a leggyakoribbak. Az ilyen verekedések persze ritkán végződnek gyilkossággal.

A kutatási adatok szerint a kisebb erőszakos cselekmények többsége a szórakozóhelyek falain belül, rejtve marad. A benti konfliktusokat a biztonsági őrök általában maguk leszerelik, ritkán fordulnak a hatóságokhoz. Az üzemeltetőknek az a lényeg, hogy a közönség fogyasszon, és a rendőri intézkedés ne riassza el a vendégeket. Számos esetben ugyanakkor a sértett sem akar hivatalos ügyet, mivel például egy kölcsönös verekedés esetén mindkét oldal résztvevőit garázdaságért felelősségre vonhatják. Emiatt is a szórakozóhelyek környéke, a közterület válik a legsúlyosabb bűncselekmények helyszínévé.

A kés használata külön kategória

Ám hogy kerül a kés a képbe? Nagy László Tibor szerint nyilvánvaló, hogy a verekedés önmagában is elítélendő és büntetendő magatartás – a körülményektől függően rendzavarásnak vagy garázdaságnak, testi sértésnek számít. – A kés használata ehhez képest külön kategória – mondta a tudományos főmunkatárs. Verekedés közben ugyanis mások életét is kiolthatja vele a tettes. A kést, a bicskát sokan a gyávák fegyverének tekintik. Kést rejtegetni rendkívül alantas és alattomos magatartás, ezt még az előre megszervezett összecsapásokat, az úgynevezett korrekt boxot vívó nehézfiúk is megvetik.

Az elemző hozzátette: késhez könnyű hozzájutni, nem véletlen, hogy nálunk ezzel követik el a legtöbb gyilkosságot. A kutatás azt igazolta, hogy a tettesek legtöbbször, 31 százalékos arányban kést használtak. Az Egyesült Államokban a megengedő fegyvertartási szabályozás miatt a lőfegyver az elkövetés leggyakoribb eszköze. Régi haragosát nagyon ritkán szokta valaki késsel megsebesíteni – a késelés a pillanat műve, általában rövid idő alatt, hirtelen zajlik le.

A legtöbb tettes alacsony iskolai végzettségű

De kik és mikor kapják elő a gyilkos eszközt? A szakértő szerint az elkövetők legnagyobb része pszichés zavarokkal küzdő diszharmonikus személyiség, pszichopátiás életvezetés és alacsony érzelmi intelligencia jellemzi. Az ilyen tettesek sokszor a bennük lappangó feszültség hatására cselekszenek. A kutatók megállapították, hogy az elkövetők 21 százaléka a 18–24 éves korosztályhoz tartozik, idősebb életkorban kevesebben ölnek meg alkalmanként legalább két embert. A legtöbb tettes egyébként csak az általános iskola nyolc osztályát végezte el, és nagyon alacsony, mindössze 31 százalék volt azok aránya, akik állandó munkahellyel rendelkeztek.

A megelőzés az általános tapasztalat és a szakember szerint is már a családban, az iskolában elkezdődik. Nagy László Tibor úgy látja: már gyerekkorban meg kell előzni az agresszív és antiszociális magatartás kialakulását. Ez a folyamat évekig is eltarthat. A tudományos főmunkatárs megjegyezte még, hogy fiatalkorban gyakori a vagánykodás, a felvágás, sokan a súlyos cselekményeket is azért követik el, hogy kivívják társaik elismerését. Az agressziót az alkohol vagy a kábítószer olykor csak még hangsúlyosabbá teszi, hiszen felszabadít a

gátlások alól. A szakember szerint – esetleg külön képzéssel is – fel kell hívni a fiatalok figyelmét arra, hogy a provokatív szituációkat ajánlatos elkerülni.

Kitérni természetesen sokszor nem könnyű, mert senki sem szeretne gyávának látszani. Ugyanakkor gyakran igaz a mondás: szégyen a futás, de hasznos. A Deák téri esetben is a fizikai erőfölény ellenére a késes támadással szemben nem volt védekezési esély.

A térfigyelő kamera sem megoldás

A rendőri jelenlét és a térfigyelő kamerák szintén szerepet játszanak a prevencióban, ugyanakkor Nagy László Tibor szerint nem adhatnak teljes megoldást. Az ittas, bódult, tudatmódosult állapotban lévő elkövetők sokszor nem mérik fel tettük reális következményeit, a kamerákkal sem törődnek. A képrögzítő eszközök ugyanakkor sokat segíthetnek a tettesek felderítésében. Hozzájárulhat a hasonló esetek megelőzéséhez az is, ha nyilvánvaló, hogy az elkövető rendszerint nem menekülhet. A Deák téri kettős gyilkosság ügyében a kriminológus szerint a rendőrség példamutató gyorsasággal járt el: perceken belül a helyszínre értek, azonosították és elfogták a cselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyeket.

Végül, a veszprémi Patrióta bár előtt lezajlott tragikus esetre emlékezve, a tudományos főmunkatárs azt mondta: a helyzet az idők során mindenképpen javult, az emberölések száma ugyanis folyamatosan csökken. Míg például 2009-ben, a Cozma-gyilkosság évében 139 befejezett emberölést rögzített a statisztika, addig tavaly hatvanat. Ilyen kedvező adatokat korábban soha nem regisztráltak.

Nagy László Tibor úgy véli: emberölésből egy is sok, ezért különféle módokon továbbra is küzdeni kell azért, hogy az ilyen végképp megengedhetetlen bűnös cselekedeteket megelőzhessük.