Lomnici: Nem lehet különbséget tenni a jogban a tagállamok között

Ha egy tagállam nem tarja be a szabályokat, egy másik tagállamnak ez nem lehet ürügy arra, hogy ő se tartsa be.

Idősebb Lomnici Zoltán szerint a trianoni békediktátum évszázadokra beárnyékolja a francia-magyar kapcsolatokat Fotó: Mónus Márton Forrás: MTI/Mónus Márton

Megdöbbentőnek tartja Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, hogy az Európai Bíróság elnöke fenyegető hangvételű nyilatkozott tett annak kapcsán, hogy a német alkotmánybíróság még hétfőn megkérdőjelezte az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának jogszerűségét. A volt főbíró lapunknak elmondta: nincs azzal semmi baj, hogy az illetékesek elmondják a véleményüket. – Ha azonban egy bíróság hivatalban lévő elnöke kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor az érintettnek kellő óvatossággal kell eljárnia, különösen igaz ez a tétel az Európai Bíróság elnökére – emelte ki. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke hozzátette: ebből az aspektusból szemlélve érdekes Koen Lenaerts nyilatkozata, aki egy holland lapnak adott interjúban kijelentette: Lengyelország és Magyarország a német alkotmánybíróság döntése után sem helyezkedhet arra az álláspontra, hogy nem fogadja el az Európai Bíróság döntését (és nem engedni ki a tranzitzónából az elutasított migránsokat – a szerk.). – Az elnök úgy érvel: ha egy tagállam nem tarja be az európai döntéseket /esetünkben Németország/, akkor az unió más tagállama ezt nem használhatja ürügyként arra, hogy maga ne tartsa be a szabályokat. Ezek szerint a képlet világos, amit megtehetett a német taláros testület, azt nem teheti meg a magyar és a lengyel alkotmánybíróság – fogalmazott Lomnici Zoltán. A volt főbíró leszögezte: kétségtelen, hogy az uniós jogban nem ismeretlen a tagállamok súlyozása, de az Európai Bíróság nem politikai, hanem jogi fórum, ezért vitatható az a tétel, hogy amit már megtett az egyik tagállam, attól el van tiltva a másik.

Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke rámutatott arra, hogy három évtizede követi az unió bíróságának tevékenységét. – Magyar bíróként első voltam, aki tanulmányúton, a kilencvenes évek elején megismerhettem az Európai Közösségek Bíróságának működését, illetve ítélkezési gyakorlatát, és büszke vagyok arra, hogy e témában közösen írtunk könyvet Kecskés László akadémikus úrral. Azok közé tartozom, akik nagyra értékelik az Európai Bíráság jogfejlesztő tevékenységét, átgondolt határozatait. Az unió jövője szempontjából is fontos, hogy az Európai Bíróság megőrizze azt a tekintélyt, amely az elmúlt évtizedekben jellemezte. Ennek egyik előfeltétele, hogy megnyilatkozásaiban az elnök ne tegyen indokolatlan különbséget az egyes tagállamok között – hangsúlyozta, hozzátéve: elődei közül, egykori főbíróként, három elnökkel került személyes kapcsolatba, ők e tekintetben is példát mutattak.