Monitorozzák az internetet, kamuhíreket blokkolnak a rendőrök

A rendőrség összeállított egy segédanyagot, hogyan lehet kiszűrni az álhírekkel bombázó portálokat. A hatósági útmutatások alkalmazásával bármely felhasználó sokat tehet a hamis hírek terjedése és terjesztése ellen.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Kiberbűnözés Elleni Főosztálya folyamatosan monitorozza az internetet, és megteszi a szükséges intézkedéseket: eltávolíttatja a kifogásolható tartalmakat, illetve – súlyosabb esetben – büntetőeljárást indít. A koronavírus-járvány világméretűvé válása és a vírus hazai terjedése egyértelműen felszínre hozta az emberek természetes igényét arra, hogy a friss eseményekről folyamatosan értesüljenek. Ezzel a helyzettel élnek vissza az álhíreket gyártó, alapesetben csak megtévedt, valamit félreértő csalók. Az oldalaik nézettsége a hirdetési bevételeket növeli, vagy éppen hamisított termékeket árulnak annak, aki rájuk kattintva belép a híroldalukra. Az is előfordult, hogy a kamuhír kitalálója a megosztások számának növelése érdekében saját oldalát akarja reklámozni.

A nyomozók az álhírek követése során megszerzett tapasztalataik felhasználásával összeállítottak egy javaslatsort, amely segíthet felismerni a kamuportálok jellemző sajátosságait. Ezzel egy egyszerű, hírböngésző felhasználó is hozzájárulhat a felelőtlen megosztások számának csökkentéséhez és az álhírek további terjedésének megelőzéséhez. Ugyanakkor védi is magát a felhasználó, hiszen minden polgár egyéni felelőssége, hogy mit oszt meg a közösségi médiában, milyen tartalmakat küld tovább. A világhálón egy rosszindulatú vagy meggondolatlan megosztás akár bűncselekményt valósít meg, ezzel pedig nyomozást, hatósági eljárást vonhat maga után.

A KR NNI ajánlása szerint a hírek keresése során elénk kerülő információk olvasása során a következőket figyelembe vételével lehet kiszűrni a hamis tudósításokat:

– Értékeljük az oldalt vizuális tartalma alapján! A kamuportálok vizuális megjelenése, szerkezete vagy felépítése többnyire eltúlzott és bosszantó, mivel tele vannak olyan színes hirdetésekkel és képi tartalmakkal, amelyek egyetlen célja az olvasó figyelmének felkeltése.

– Próbáljuk meg azonosítani a hírcsatornát! Ha korábban nem volt információnk róla, akkor keressünk további adatokat az oldal megbízhatóságával kapcsolatosan.

– A legtöbb álhír portál URL sávja eltér a megszokottól, vagy olyan com.co, .club, .me vagy .io végződése van, amellyel a megbízható hírportálokra próbálnak hasonlítani.

– Ellenőrizzük az About Us/Rólunk szakaszt a megnyitott oldalon. A megbízható hírforrások ebben a sávban részletes háttérinformációkat tartalmaznak saját működésükkel és elérhetőségükkel kapcsolatban.

– Fontos a szerző személye. Az álhírek mellett gyakran nincs feltüntetve a szerző neve, ha mégis, érdemes ellenőrizni az alkotó személyét és korábbi cikkeit is.

– Vizsgáljuk meg az írott tartalmakat nyelvtanilag és stilisztikailag! A nem hiteles tartalmak szerzői – ellentétben a publicistákkal és újságírókkal – szakmailag kevésbé felkészültek, ezért a szöveg megjelenése, formázása vagy helyesírása árulkodó lehet.

– Az álhíreket tartalmazó cikkekben gyakran hivatkoznak névtelen vagy nem létező forrásokra, ezért ha lehetséges, ellenőrizzük azokat az oldalakat vagy sajtótermékeket, amelyeket a szerző forrásként jelölt meg.

– Keressünk további cikkeket a témában! Ha ilyet nem találunk, akkor a történet hitelessége kételkedésre adhat okot.

– Ne tegyünk közzé automatikusan semmit! Minden esetben mérlegeljük, hogy a megosztani kívánt cikkek és egyéb tartalmak hiteles és megbízható forrásból származnak-e!

– Legyünk kételkedők! Ha egy hír tartalmával kapcsolatban kétségeink támadnak, kérdezzünk családtagjainktól, ismerőseinktől, olvassuk el a hírhez érkező hozzászólásokat és mindig keressünk más forrásokat is! Folyamatosan ellenőrizzük, amit olvasunk! Az álhírek terjedésének visszaszorítása rajtunk is múlik, a felelőtlen megosztások megelőzése révén.