Politikai, nem bírói döntés kell végre migránsügyben

A jogvédők és az uniós bíróság a tranzitzónás döntéssel csak rosszabb helyzetbe hozta a migránsokat – mondta Szántó Miklós a KarcFM-en.

Tompa, 2017. április 6. A kibõvített tompai tranzitzóna 2017. április 6-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor

Kódolva volt a magyar és az uniós jog összeütközése migránsügyben – mondta Alapjogokért Központ igazgatója hétfő reggel a Karc FM Hangoló című műsorában azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió Bírósága őrizetnek minősítette a magyar határon lévő tranzitzónákat. Szánthó Miklós arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban uniós szervek többször is aktívan felléptek a szigorú magyar bevándorlásügyi szabályok ellen. Az unió bírósága nemrégiben azért is elmarasztalta Magyarországot, mert az nem hajtotta végre a kötelező betelepítési kvótahatározatot, de az uniós joggal ellentétesnek nyilvánították azt is, hogy Magyarországon nem adhat be menedékkérelmet az, aki biztonságos országon keresztül érkezett a magyar határra. Ezen ítéletek mind a magyar bevándorláspolitika felpuhítását célozták. „Szégyentelen manipulációval állunk szemben” – utalt a Központ igazgatója arra, hogy ezen támadások mögött magyar és európai bíróságok, valamint a nyílt társadalomhoz tartozó „jogvédő civilek” összejátszása áll. Szánthó Miklós szerint a tranzitzónák, de valójában az egész migráció kapcsán a vita nem jogi, hanem világnézeti természetű.

A magyar kormány múlt héten az uniós döntésre reagálva bejelentette, hogy felszámolják a tranzitzónákat, ugyanakkor a Szánthó úgy véli, a „haribo-gerincű” jogvédők részéről korai volt a lelkesedés. Bár ugyanis a Helsinki Bizottság a bírósági verdiktet követően örömtüzeket gyújtott, a valóság az, hogy a migránsok és jogvédőik lényegesen rosszabb helyzetbe fognak kerülni, mint eddig voltak. A migránsok ugyanis eddig a határon lévő tranzitzónákban nyújthatták be kérelmeiket, a „tudományos ismeretterjesztéssel” foglalkozó civileknek viszont most azt „sikerült” elérniük, hogy erre ezentúl csak az EU-n kívüli magyar külképviseleteken lesz lehetőség, a magyar határon egyáltalán nem fognak fogadni menedékkérelmeket.

Az egész helyzetet értékelve Szánthó Miklós rámutatott: végre nem jogi, bírósági, hanem politikai döntésre lenne szükség migránsügyben. Az uniós bevándorláspolitika ugyanis egyre inkább az emberi jogi fundamentalisták hatása alá kerül, a bevándorlók igényeit egyféle globális szociális jogként kívánják értelmezni. Ezzel szemben több közép-európai állam migránspolitikája a szigorítás irányába hat és a multikulturalizmussal szemben a nemzeti identitás megérzését célozzák. Az pedig komoly problémákat vet fel, ha uniós politikusok a bíróságokkal mondatják ki jogi köntösbe bújtatott társadalompolitikai céljaikat.