Polt Péter: Az ügyészség áttörést ért el a korrupcióellenes harcban

Az Országgyűlés előtt számolt be Polt Péter legfőbb ügyész az általa vezetett szervezet 2018-as tevékenységéről. Mint mondta, az új büntetőeljárásról szóló törvény új kihívásokkal szembesítette az ügyészséget, amellyel azonban sikerrel megbirkóztak. Kiemelte: minden bűncselekmény visszaszorulóban volt a 2018-as évben az előző évek tendenciáihoz hasonlóan, azonban több korrupciós bűncselekményt derítettek fel. Az ellenzék a beszámoló vitájában támadta a legfőbb ügyészt, volt, aki megfenyegette.

Az Országgyűlés plenáris ülése Fotó: Illyés Tibor

Bajkai István (Fidesz) az ügyészség beszámolóját alaposnak nevezte, s hangsúlyozta: az ügyészség a lehető legnagyobb gyorsasággal tudott alkalmazkodni a 2018-tól hatályos új büntetőeljárási kódex teremtette jogi környezethez. Fontosnak tartotta megemlíteni az ügyészség egységes jogalkalmazást segítő munkáját is. – Az ügyészség feladatai ellátásának köszönhetően Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa lehet – zárta felszólalását a képviselő.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: van-e felelőssége a bűnüldöző szerveknek abban, hogy Magyarország hátrébb került a korrupciós világranglistán, és van-e egyáltalán „hatékony ügyészségi fellépés a közpénzek elsíbolása ellen”. Szorgalmazta továbbá, hogy az ügyészség nagyobb erővel dolgozzon a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében és úgy vélte: Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint az ügyészségi szervezetben sokan politikamentesen és tisztességesen teszik a dolgukat, ugyanakkor felvetette, hogy a 98,1 százalékos nyomozási eredményesség „kezd erősnek tűnni”. Vitatta az ügyészség függetlenségét, amely szerinte fedezi a korrupciót a kormányzó pártok soraiban. Úgy fogalmazott, hogy az MTVA-székházostrom ügyében Varju László DK-s képviselőt bíróság elé állítani „észak-koreai tempó”.

Arató Gergely (DK) pártja megszokott stílusában azt mondta: 2018 fontos mérföldkő azon az úton, amikor a „jogállami ügyészség pártállami ügyészséggé vált”. – Az ügyészség nem bizonyult hatékonynak a kormányt, illetve a hozzá közel álló üzletembereket érintő nyomozásokban, és valamiért nem tudott eredményes munkát végezni – vélekedett. Közölte: az ügyészségi beszámolót nem tudják jóvá hagyni. Bősz Anett (DK) felszólalásában aláhúzta: szerinte az ügyészség beszámolójából az olvasható ki, hogy 2018 a második legkorruptabb év volt Magyarországon, mivel ekkor regisztrálták a 2014 utáni legtöbb ilyen típusú bűncselekményt.

A fideszes Bajkai István kifogásolta, hogy az ellenzék „erkölcsi magaslaton” ülve mond ítéletet a legfőbb ügyészről. Visszautasította a legfőbb ügyészt ért fenyegetéseket, reagálva például Bencsik János független, volt jobbikos képviselő azon mondatára, hogy a legfőbb ügyész könnyen a vádlottak padján találhatja magát.

Polt Péter zárszavában kiemelte, hogy a politikai jellegű felvetésekre nem kíván reagálni, mint ahogy a fenyegetésekre sem. – Ez azokat minősíti, akik ezzel az eszközzel éltek – mondta. A fiatalkorúak büntetőügyeivel kapcsolat úgy fogalmazott: az ügyészségnek nem célja a fiatalkorúak megbüntetése, hanem „a megjavításukat” szeretnék elérni. A legfőbb ügyész felhívta a figyelmet, hogy számos képviselő a korrupció érzetét közvetítő percepciós indexek alapján fogalmazta meg állításait, amiről pedig ő beszélt, az a bűncselekményekre vonatkozik, és ebben nem állnak rosszul nemzetközi összehasonlításban sem. Polt Péter visszautasította, hogy az ügyészség bármilyen módon koncepciós eszközöket alkalmazott volna az MTVA-székházánál történteknél. Vejkey Imre (KDNP) az igazságügyi bizottság elnöke arra mutatott rá, hogy az ellenzék kiforgatja a beszámolóban foglaltakat: nem a korrupció, hanem felderítés növekedett.